Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig

AZ EGYETEM BUDÁRA HELYEZÉSÉNEK TERVE.

5O3

német Budán kevesebb rokonszenvre fognak találni, másodszor pedig a klinikák elhelyezésének kérdése. Ezért ápr. 27.-én mégegyszer leírt az egyetemi tanácshoz, hogy mielőtt még döntés történnék az áthelyezés dolgában, tárgyalják le Terczy Konstantinnal, a pesti polgármesterrel, hajlandó lenne-e segédkezet nyújtani ahhoz, hogy a klinikák kikerüljenek az alkalmatlan rossz épületből és a városi kórházzal kapcsoltassanak össze. Hajlandó-e tehát a város egy megfelelő épületet emelni a kórház mellett és beleegyezni abba, hogy a kórházi betegek a tanításra átengedtessenek és azután ismét visszafogadtassanak? A Rókus-kórház hullaanyagának kórbonctani és törvényszéki orvostani szempontból orvosképzési célokra való átengedése iránt is kezdeményező lépések történtek. Máj. 2.-án ment le a leirat a városházára, ahonnan rövidesen megjött a válasz, mely lényegében az 1817-től fogva 1847-ig szinte már meg- számlálhatlan esetben, semmiféle érv által meg nem másítható következetességgel elutasító álláspontján ezúttal is megmaradt s megismételte a régi ajánlatot: vásárolja meg az egyetem a kórház mellett fekvő 1019V6 □-ölnyi telket és építsen rá maga.41

Az egyetem Budára való áthelyezéséből végül is nem lett semmi, amiben némi része lehet annak a cikknek is, mely Bécsben támadta és „érthetetlen“-nek minősítette az áthelyezés tervét, rámutatva az el nem szállítható intézményekre, a botanikus kertre, a múzeumokra s a klinikákra, sőt még arra is, hogy a nagy keresettségnek örvendő Balassát számos pesti beteg, nem lévén pénze kocsira, mely őt a Várba felviszi, nem tudná felkeresni.42

41 OL. Geringen iratok 4790: 1850, 6774: 1850, 8926: 1850. — Budai helytartóság 6354: 1850, 11.410: 1850.

42 Wiener med. Wschrift. 1851. Ezt a ma is fennálló, tekintélyes orvosi folyóiratot 1850-ben Wittelshöfer prof. alapította s első évfolyamától kezdve 1860-ig elég sűrűn megjelenő „leveleket" közölt a pesti egyetemi és egyéb orvosi viszonyairól. 1860-tól kezdve egyre gyérebben jelentek meg e levelek, míg 1873-tól fogva megszűnt ilyeneket közölni. A levelek egyik részét dr. Brühl írta, ugyanaz a Brühl B. Károly, akit később Thun Pestre helyezett át az állattan és összehasonlító bonctan tanárának, a másik részt egy névtelen írta, akinek a kilétét a mai főszerkesztő, Kronfeld sem tudta megállapítani. Mindkét levélíró s néha-néha