Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
502 vi. 1848 MÁRCIUSÁTÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉIG. és az ifjúság kárára megbénítják: eltávolítandók. Viszont hatályos támogatásban fognak részesülni azok a tanárok, akik az ország javára az egyetemnek és saját maguknak becsületére eredményesen fognak működni.40 Helyes szándékú, szép szavak ezek, a politikai szempontok azonban továbbra is túlsúlyban maradtak, amint azt a tudomány ápolására hasznavehetetlen, de dicséretesen „gutgesinnt“ Lippay esete mutatja, akit Thunnak még csak eszébe se jutott eltávolítani. A kapott rendelkezés értelmében Virozsil és Csausz márc. 6—19-ig Bécsben tárgyalt Thun ministerrel és tanácsosaival az egyetem reformjáról. Az orvosi karra nézve legfontosabb megállapodás a facultás által már 1848-ban ajánlott azon szervezeti változás volt, mely szerint az állat-, ásvány-, növénytan és a chemia tanszékei helyeztessenek át a bölcsészeti karra. Az állatorvosi tanintézet is, leválasztva az orvosi karról, önálló- sítandónak minősíttetett, az állatgyógyászat azonban továbbra is tantárgya maradt az orvostanhallgatóknak. A többi kart is közelről érdeklő elhatározás a bölcsészeti kar átalakítása, illetve önállósítása volt, mely ily módon megszűnt a többi kar előkészítő tanfolyama lenni. A porosz közoktatási rendszer mintául vétele mellett Thun a középiskolák négy grammatikai és két irodalmi (humaniora) osztályát az eddigi bölcsészeti kar két esztendejének odacsatolásával megtoldotta s az ilymódon előállott nyolc osztály sikeres elvégzése után nyerendő érettségi bizonyítványhoz kötötte az egyetem valamelyik facultására való felvételt. Úgy a febr. 15-iki leiratban felsorolt tervek, miként a nemsokára Bécsben folytatott megbeszélések, a közeli időben valóra is váltak, sőt még ezeken felül is történtek reform- intézkedések, melyek az egyetem javára szolgáltak. Közben felmerült az a terv is, hogy az egyetem Pestről elhelyeztessék. Geringer 1850 febr. 2.-án felhívta az egyetemi tanácsot, foglalkozzék az egyetemnek Budára, a Várba való elhelyezésének eszméjével, felhozván, hogy Pesten sok az ifjúságot csábító és rontó alkalom, s ezzel szemben Budán az ifjúság feletti felügyelet sikeresebben gyakorolható. De gondolkozóba ejtette Geringen két körülmény, először az, hogy a magyar ifjak a 40 OL. Geringen iratok 3353: 1850.
