Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
GRÓF THUN LEO MINISTER SÉGE. 499 meit kissé túlzottan vitték be a köztudatba, ezeket azonban Szentpétery a kellő mértékre redukálta anélkül, hogy Thun tényleges, de a hirdetettnél mégis csak kisebb érdemeit csorbította volna.35 Thun oldalán dolgozott a helyzeti energia kedvezése s oly eszméket valósíthatott meg, melyeket már br. Eötvös József egyetemi törvénye és szabályai is megvalósítani óhajtottak, elsősorban az Ausztriában már Feuchtersieben és munkatársa Töltényi Szaniszló által sürgetett tanítási és tanulási szadságot. A nagyjelentőségű magántanári intézményt is Thunnak adatott meg bevezethetnie, de emlékezzünk rá: 1848-ban már mi akartuk bevezetni; s hogy az Akadémia rendes tagjaira is kiterjesztethessék a venia legendi, a megfelelő tanerők szaporítását célzó ugyancsak magyar elgondolás volt, mely utóbb Thun érdemeinek csokrába került bele. A legfontosabb elv és cél azonban, mely II. József idejét támasztotta fel az emlékezetben, a német nyelv uralmának a bevezetése s általában az egyetemnek elnémetesítése iránti törekvés volt, ott pedig, ahol ez nagyobb akadályba ütközött, inkább a latin töretett meg, kevésbbé a magyar. Az orvosi facultás matrikulás-könyvében 1850 márc. 15.-től kezdve az 1871/72. tanév végéig latin nyelven történtek a bejegyzések, de a scriba sokszor magyarul írja a latint, ékezetet rakva a „februárius“-ra, stb-re. 1849-ben Geringer táblázatos jelentést kívánt be a tanároktól s az általuk használt előadási nyelvről, amelyet Virozsil nov. 22.-én fel is terjesztett36 s amelyre Geringer helyettese, br. Babarczy dec. i.-én a következő leiratot intézte a rectorhoz: ,,Nov. 22.-i jelentéséből megütközéssel („mit Befremden“) láttam, hogy az egyetemen az előadások túlnyomórészt, a bölcsészeti karon pedig kivétel nélkül magyarul tartatnak. Minthogy a magyar nyelvnek ily suprematiája sem a nemzetiségeknek a márc. 4-iki birodalmi alkotmány által kimondott egyenjogúságának alapelve szerint, sem politikai tekintetekből nem engedhető meg, azért felhívom Önt, gondoskodjék haladéktalanul arról, hogy a nemzetiségekre s a tanulási és tanítási szabadságra való teljes tekintettel ne csak magyarul tanítsanak, hanem a tanács által kijelölendő 35 A bölcsészettud. kar története. 396. 1. 3fi OL. Geringen iratok 3981: 1849. . 32*
