Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
tárgyakat németül adják elő, vagy amennyiben ez a magyarok többségénél fogva nem lenne lehetséges, a hallgatóság osztassák meg kétfelé, magyar és német tanulmányi csoportokra, avvagy esetleg valami más megfelelő módon történjék gondoskodás. Azok a tanárok, akiknek ilymódon több lesz az elfoglaltságuk, vagy fizetésemelésben, vagy kívánságaiknak megfelelő módon elismerésben fognak részesülni. A leckerend ezentúl németül és magyarul állítandó össze.37 1849 szept. 27.-én hagyatott jóvá az ideiglenes egyetemszervezeti törvény: „Provisorisches Gesetz über die Organisation der akademischen Behörden'4, mely Ausztriában 1873 ápr. 27.-én végleges törvénynyé vált. Az ideiglenes törvény s a vele kapcsolatos egyetemi ügyrendtartás hazánkban is érvényben maradt,38 de 1849—60-ig nem alkalmaztatott teljes érvényben, mert míg az ausztriai egyetemek megkapták az autonómiájukat, a pesti egyetemen az önkormányzatra vonatkozó fejezetek felfüggesztettek, a rector és a dekán nem választás, hanem a teljhatalmú cs. biztos által történt kinevezés alapján foglalták el tisztjüket, ami a magyar nyelv degradálásával, két legerősebb sérelmünket képezte a Thun-féle regime részéről. Azáltal, hogy a kormány a kinevezés útján működő dékánban intentióinak letéteményesét és végrehajtóját bírta, feleslegessé vált kari igazgatóknak az alkalmazása, ami épp ezért tévesen minősíttetett egyesek által vívmánynak. Tíz éven át ismételten kérte az orvoskari tanártestület a szabad választási jogától való megfosztatásának hatálytalanítását, e kérelmei siket fülekre találtak, de ébrentartották az ellenszenvet a magyar lelkekben a kormányzat és még azon intézkedései iránt is, melyek elvitathatatlanul előbbre vitték az egyetem ügyét és alapját megteremtették a kiegyezés után fokozottan meginduló, egyetemünk s vele együtt orvosi karunk európai szintre emelő kiépítésének. A nemzeti érzületet sértő rendelkezésekkel csodás párhuzamban működött ez az egyetem tudományos fejlesztése iránt megnyilvánult jóindulat, bár igaz, hogy ezt a jóindulatot részben a regime saját prestigejének az érdeke is sarkalta, 37 OL. Geringen iratok 5389: 1849. 38 V. ö. N. O. (Nickmann Ottó): A bpesti k. m. tud.-egy. szervezete. 1899. VI. 1848 MÁRCIUSÁTÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉIG.
