Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig

kodása humanitásból történt, mert ugyanily segítségben a császári tiszteket is részesítette, amiért Windischgraetztől dicséretet s a tiszti kartól hálairatot kapott. Hogy a rebellisek érdekében többet nem tett, az kiderül a magyar forradalmi lapok szemrehányásaiból s heves támadásaiból, melyek szerint Windischgraetz alatt a császáriakat sokkalta gondosabban ápolta, mint a felkelőket. Ami a kari igazgatói tisztet illeti, ezt 1848-ban oly időben nyerte el, amikor a magyar kormány még törvényesen elismert volt, a forradalmi kormánytól azonban sem előléptetést, sem fizetést nem fogadott el, annak esküt sem tett. Mint kari igazgató azért nem szűnt meg tovább is működni, mert megmenteni igyekezett az egyetemnek reája bízott értékeit. Balassa végleges elmozdítása a tanszékétől érzékeny, sőt pótolhatlan veszteséget jelentene az egyetemnek s a tudománynak. A közoktatásügyi minister maga is kívánatosnak tartotta Balassa rehabilitálását s az igazoltató bizottság által rámért hivatalvesztés-büntetésnek lf. kegyelem útján való elengedését hozta javaslatba, amit — mint már említettük — Ferenc József teljesített is.33

Zlamál Vilmos, aki tanítványaiból nemzetőri századot alakított, két esztendeig fel volt függesztve állásától és családjával együtt hihetetlen zaklatásoknak kitéve, úgy a katonai törvényszék, mint Prottmann auditor és zsandárai részéről.34

Mindez már a Bach-regime és Thun Leo gróf köz- oktatásügyi ministersége alatt történt. Ez a Bach Sándor báró, a márc. 13.-iki bécsi forradalom egyik fő előharcosa, aki az elsők közt tisztelgett Kossuthnál, 1849-ben nagy pálforduláson ment keresztül. Ő lett a szuronyokra támaszkodó hatalom s a szabadelvű eszmék elnyomója. Thun gróf, aki eredetileg a szlávság védelmezője volt az elnémesesítés ellen, mint a germanizálás apostola foglalta el 1849 júliusában a ministeri széket, melynek a pesti egyetem is 1850 márciusában alája rendeltetett. Egyetemünk rectori beszédei közt eleget találunk (Pauler, Jendrássik, Fröhlich, de főként Toldy beszédét), melyek Thun grófnak a pesti egyetem fejlesztése körüli érde23 Min. Konferenz 3191: 1850.

34 Győry T.: Emlékezés Morvái Zlamál Vilmosra. (Közi. az össze- hasonl. élet- és kórtan köréből. XXII. köt., k. ny.)

VI. 1848 MÁRCIUSÁTÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉIG.