Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
384 V. A II. RATIÓTÓL <1806) 1848 MÁRCIUSÁIG. mindenütt bízni; 6. a parabolanologia, a betegszolgálat, mely a kar assistenseinek valamelyikére bízható; 7. a botanika tanára képezzen ki egyéneket, akik a vásárokat egészségi és közbiztonsági okokból felülvizsgálják s akik főleg a mérges növényeket és gombákat felismerik; 8. az állatorvosi tanintézet a hús vizsgálatra tanítson ki arravaló embereket; végül a himlőoltással kell tisztában lennie s ezt igazolni is minden szigorlatra jelentkezőnek. Gyökeres revisio alá vette Lenhossék a sebészképzést, mely a kor igényei mögött messze elmaradt volt. A helyzet akkortájt még mindig az volt, hogy a sebészdoctorokon kívül sebészmesterek, valamint polgári és falusi sebészek képeztettek az egyetemen; az utóbbiaknak írni és olvasni kellett tudni, hogy a kétéves tanfolyamra felvétessenek s az életbe kilépve csakis ott folytathattak gyakorlatot, ahol borbélyműhely (officina tonsoria) volt. Az ezeket szabályozó 1810. évi tanulmányi rend életbelépte óta lefolyt idő alatt a sebészhallgatók száma az egyetemen a négyszeresre szökött fel, ami a közre nézve nagy hátrányokkal járt: temérdek embert vont el más hasznos foglalkozástól. De nemcsak a monarchia egyetemei és lyceumai, hanem a bécsi Josephina Academia is messze a szükségleten felül termelte a sebészek nagy számát, akik azután nem találták meg a maguk foglalkozási körében a megélhetés módját, tovább tanulni is megszűntek s nemsokára elzüllöttek (evilescunt) és tiltott mesterségekre adták magukat. Mindez arra mutat, — írja Lenhossék — hogy túlságosan könnyen vétetnek fel a sebészi tanfolyamra oly emberek, akikből minden rátermettség hiányzik, kiknek értelmiségük hiányos, elméjük csiszolatlan. Ehhez még hozzájárul egy nagyobb figyelemre méltatandó baj: a zsidóság elszaporodása ezen a pályán. Az utóbbi időkben évente 70 héber egyén vétette fel magát a sebészi tanfolyamra, úgy hogy körülbelül a harmadrésze az összes sebészeknek izraelitákból áll, akik országszerte veszélyeztetik az orvosi mesterséget.319 Mindennek ellenszeréül 519 „Promanat praeterea ... et alius, majore certo attentione dignum malum. Judaica enim natio, omne fugiens laboriosum vitae genus, hac nimium abutitur opportunitate, ut legem tolerantiae effugere et ingenitum sibi quaestus ac lucri faciendi studium hac sub larva persequi valeat. Negari quidem non potest, nonnullos reperiri Hebraeos, qui praemissis
