Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
368 V. A II. RATIÓTÓL '(1806) 1848 MÁRCIUSÁIG. 1822 novemberében az állatorvosi intézetnek „teljesen a bécsinek mintájára“ való kiépítését célzó tervezetet készített el az orvosi kar által e célra kiküldött bizottság. Ez a nagy körültekintéssel és alapos részletességgel készült vaskos terjedelmű elaboratum mindenben az optimumot kívánta volna megvalósítani, így hát előrelátható volt, hogy megvalósulására nem lesz mód. Már Pfisterernek dec. 26.-án kelt véleményező jelentése is csak a legkezdetlegesebb javítások és pótlások eszközlésére szorítkozik s mindössze ennyi az, ami engedélyeztetett és elrendeltetett.286 A sebészek részére rendelt elméleti orvostant (institutiones med.-chir. pro chirurgis) az élettan tanárává kinevezett Schordann még továbbra is ellátta helyettesként, 1823-ban azonban ennek a végleges betöltéséről is gondoskodás történt. Az aug. 24.-ére kiírt pályázatra a pesti karon megint nem jelentkezett senki, mind a négy magyar pályázó Bécsbe utazott, hogy az ottani megvizsgáztatásnak vessék alá magukat, mégpedig: Bugát Pál Antal, aki egyideig a sebészek részére rendelt gyakorlati orvostan tanszéke mellett segédeskedett s 2x/% éven át a szemészet tanszékét látta el mint helyettes, továbbá Gernya József, Bécsben műtőnövendék, Csausz Márton dr. med. és Viszanik Mihály, a bécsi közkórház másodorvosa. Bécsben a kari aligazgató, Hermann és Hartmann referenstanárok, Pesten a kari igazgató, Schuster és Schordann referenstanárok jelöléseit fogadták el a karok s így Bécsben első helyen Csauszt, másodikon Bugátot, harmadikon Gernyát s negyedik helyen Viszanikot, Pesten első helyen Bugátot, másodikon Csauszt jelölték, a másik kettőt mint érdemtelent mellőzték. A bécsi és a pesti orvosi kar bírálata a jelöltek készültségéről nagyjában egyező volt. Bugát és Csausz annyira kitüntették Károly (r.). 1918: Kenyeres Balázs (r.) 1918; Magyary-Kossa Gyula (1.), Vámossy Zoltán (1.); 1922: Verebély Tibor (r.), Zimmermann Ágoston (r.); 1923: Bókay János (1.), Jakabházy Zsigmond (1.); 1924: Moravcsik E. Emil (1.); 1928: Orsós Ferenc (1.); 1932: Herzog Ferenc 00; 1933: Győry Tibor (1.); 1935: báró Korányi Sándor (t.). Az Akadémia orvostagjainak munkásságáról összefoglaló tanulmányt írt 1926-ban Marek József „A m. tud. Akadémia és az orvosi tudomány fejlődése az utolsó száz év alatt" címen. 286 OL. Litt.-med. 1822. Pos. 196. — 1823. Pos. 39, 131.
