Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
BUGÁT PÁL KINEVEZÉSE. 369 magukat a vizsgán feleleteikkel és dolgozataikkal, hogy a bécsi aligazgató nehéznek találta a választást, melyikök jelöltessék első helyen. Végül is Stifft választása volt a döntő, melynek értelmében a király 1824 aug. 6.-án, tehát úgyszólván egy évvel a pályázat lefolytatása után, Bugátot nevezte ki tanárnak.287 A pályázatban résztvett Viszánikról röviden csak annyit, hogy ezen szatmári születésű, 1822-ben Bécsben promoveált segédorvosról a pesti kar igen kedvezőtlen jelentést adott, írásbeli dolgozatát annyira felületesnek jellemezte, hogy emiatt nem érdemelte meg, hogy a jelöléseknél figyelembe vétessék. Ilymódon Viszánik továbbra is megmaradt Bécsben, ahol később ny. r. tanára lett az elmeorvostannak s mint ilyen a bolondok tornyában (Narrenturm) megszüntette a bilincsek és a cellák használatát, gondoskodott arról is, hogy az elmebetegeket foglalkoztassák és munkakedvet ébresszenek fel bennük, és ő alapította a gyógyultan elbocsátott elmebetegek támogatására alakult egyesületet is, úgy hogy Wurzbach is mint az osztrák elmeügy újjászervezőjéről emlékezik meg róla.288 Az 1793 ápr. 12.-én Gyöngyösön, kisiparos szülőktől született Bugát Pál, a legmarkánsabb egyéniségek közé tartozik az orvosi kar történetében. Féktelen, szilaj vérmérséklete sok elnézésre szorult, amit meg is adtak neki tudományos érdemeiért és izzó magyarságáért, melyet Széchenyi István is méltányolt, mert ama 24 egyén közt, kiket bizalmára méltatott s a „Hitel“ közeli megjelenésének titkába beavatott, Bugát nevét is ott találjuk.289 Jellemvonásai közt látjuk a gyűlöletet és a gőgöt. Mai demokratikus korunk nem méltányolja már a gőgöt, semmiféle formájában, a parasztgőgöt sem, melynek sűrű megnyilatkozásai szövődnek bele Bugát irodalmi dolgozataiba is.290 Bugát az egyenlőségért küzdött, de maga nem 287 StR. 1553: 1824. — OL. Litt.-med. 1824. Pos. 155. 288 Lásd Zsakó I.: Viszánik Mihály, a magyar származású bécsi elmeorvos. Bpesti Orv. Újság. 1936. 27-28. sz. 289 Feljegyzésem Viszota Gyulának 1935 febr. 4.-én a M. T. Akadémiában tartott előadásából. 290 „Minden atyámfiai merő parasztemberek lévén, nekem magamnak is parasztnak lennem, legnagyobb büszkeségem, honnét egykoron egy nemes barátom azt mondá: barátom te büszkébb vagy paraszt létedben, mint én nemes levelemben.“ Orv. Tár. 1848. I. 227. A Pázniány-egyetem története III. 24
