Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig

A. M. T. AKADÉMIA FELÁLLÍTÁSA.

367

szóba hozta az Akadémia felállításának 1791 óta tespedő ügyét, gróf Széchenyi István, a fiatal huszárkapitány, egyévi jövedelmét — általános becslés szerint 60.000 forintot — felajánlotta az Akadémia megalapítására, bőkezű további adakozásra adva ezzel példát. Ily előzmények hatása alatt keletkezett „a hazai nyelv művelésére felállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról“ szóló 1827: XI. törvénycikk, mely kimondotta, hogy „a karok és rendek gondoskodása a hazai nyelvnek nemcsak terjesztésére, hanem a tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésére is irányulván“, stb.

így keletkezett — kizárólag a nemzet fiainak áldozat- készségéből — nemzeti művelődésünknek az egyetem mellett legfőbb irányítója, serkentője és pártfogója: a Magyar Tudományos Akadémia, 20 esztendővel előzve meg a császár anyagi támogatásával felállított bécsi „császári tudományos akadémiát“.

Az Akadémia 1832 szept. 8.-án tartotta az első közgyűlését, de az igazgató-tanács által Pozsonyban 1830 nov. 17.-én évi 500 forint fizetés mellett kinevezett tagok közt már ott találjuk az orvosi kar egyik volt rendkívüli tanárát: Schedel (Toldy) Ferencet, mint az Akadémia főtitkárát (Eruditae Hungaricae Societatis actuarius).285

285 Az orvoskari tanárok és magántanárok közül 1830—1935 közt a következők voltak az Akadémia tiszteleti, rendes és lev. tagjai: 1830: Schedel (Toldy) Ferenc (r.), Bugát Pál (r.), Gebhardt Ferenc (r.) ; 1831: Bene Ferenc (t.), Schuster János (r.); 1832: Hoffner József (1.); 1835: Schöpf Ágoston (1.); 1839: Stáhly Ignác (t.); 1858: Arányi Lajos (1.), Balassa János (t.); 1859: Sauer Ignác (1.); 1863: Jendrássik Jenő (r.) Markusovszky Lajos (1.); 1864: Lenhossék József (r.), Poór Imre (1.), Zlamál Vilmos (r.); 1868: Batizfalvy Sámuel (1.), Czermák János (kültag); 1878: Fodor József (r.); 1879: Mihalkovics Géza (r.), báró Kétly Károly (1.); 1880: Plósz Pál (1.); 1880: báró Korányi Frigyes (1.), Thanhoffer Lajos (1.); 1882: Hőgyes Endre (r.); 1889: Antal Géza (1.); Schulek Vilmos (r.); 1890: Klug Nándor (r.); 1891: Laufenauer Károly; 1892: Genersich Antal (r.); 1896: Ónodi Adolf (1.), Bókay Árpád (1.); 1897: Lenhossék Mihály (t., utóbb az Akadémia alelnöke); 1898: Jendrássik Ernő (r.); 1899: Pertik Ottó (r.); 1902: Tangl Ferenc (r.); 1909: Udránszky László (1.); 1910: Hutyra Ferenc (r.); 1912: Preisz Hugó (r.); 1913: Buday Kálmán (r.); 1914: Krompecher Ödön (1.), Schaffer