Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
366 V. A II. RATIÓTÓL' (1806) 1848 MÁRCIUSÁIG. zásai 1784-ben, amikor a természettudományok s köztük az orvosinak is feldolgozására óhajtott társulatot megszervezni.283 1802-ben azonban, márc. 6.-án, ismét összeverődött egy lelkes csapat, megint Winterl, s rajta kívül Schedius, Schraud, Kitaibel vezetése alatt még több más karbeliek és karon- kívüliek részvételével, hogy minden állami támogatás nélkül egy tudós társulatot (Societät der Wissenschaften) alapítsanak, mely a természettudományokon kívül a gazdaságtant s az orvostant is ápolná. Az eszmét az egyetemi magistratus is helyeselte s mégis hat évig tartott, míg az egyébként mindig expeditiv államtanács végleges állást foglalt a tervezettel szemben. A vonatkozó acták áttekintése eleve is azt a benyomást kelti az olvasóban, hogy a jó szándék elutasításban fog részesülni s hogy már csakis arról lesz szó, mi címen-ürügyön történjék meg az. S amidőn a létesíteni óhajtott társulat terveinek első- rendűleg az anyagi megalapozottsága iránt érdeklődik az államtanács, és amidőn Kitaibelék azt jelentik erre, hogy sikerült már maecenásokat az ügynek megnyerni: ekkor váratlanul azt a felfedezést teszi az államtanács, hogy a kérvényezők sorában nem található Mitterpacher Lajosnak, a természetrajz, mezőgazdaságtan és technológia tudós tanárának a neve, „ami csak azt jelentheti, hogy ő nem bízik az ügy sikerében“, s ezzel a diplomatikus körülírással bár, a terv elejtésére kényszeríti az 1808 máj. 29.-én aláírt lf. elhatározás Winterlt és társait.284 Semmiféle tettreváltás, csupán hosszas, közben-közben szunnyadó bizakodás előzte meg a Magyar Tudományos Akadémia felállítását, melyet jóllehet legelső sorban a magyar nyelv mívelése érdekében rendelt felállíttatni a karok és rendek által megszavazott 1791. évi LXVII. t.-cikk, azonban épp úgy helyet adott a tudományok többi ágának, tehát az orvosinak is. Végül ezt az intézményt is az ébredező nemzeti érzület teremtette meg abban az időben, amikor gróf Széchenyi István veszi a gyeplőt a kezébe nemzetünk boldogulása és európai szintre emelése érdekében. Amidőn ugyanis az 1825-iki országgyűlésen felsőbüki Nagy Pál nagyhatású beszédében 283 Wallaszky P.: Conspectus reipubl. litterariae in Hungária. 1808. 403. 1. 284 StR. 2948: 1802, 4732: 1806, 1124: 1808.
