Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)

PERLICZY ORVOSI ISKOLA-TERVEZETE.

21

tanács színe elé került, a bécsi orvostudományi kar gyökeres megreformálása már javában folyt, sőt már majdnem be is fejeződött s 1752-ben egy teljesen megújhodott, a leydeni világhíres orvosi kar mintájára megszervezett nagyszerű facultás áll a szemünk előtt, melyet Mária Terézia a birodalom összes többi egyetemeinek pontosan követendő mintájául deciaráit, utóbb a Nagyszombatban felállítandó karnak is. Jól van az úgy, hogy Perliczy tervezetéből nem lett semmi, mert szakiskolákkal egyetemi facultásokat sikeresen helyettesíteni nem lehet, már csak azért sem, mert egyetemi jogokkal, például a promoveálás jogával fel nem ruházhatók, vagy ha fel is ruháztatnának azzal, az így nyert diplomák sehol sem tekintetnének az egyetemiekkel egyenrangúaknak. Eléggé megvilágítja ezt az 1769-ben meginduló orvosi iskola Egerben,37 mely semmikép se tudta fenntartani magát s nehány évnyi tengődés után nyomtalanul megszűnt.

Az orvostudományi kar felállításának már némi jelentőséggel bíró, enyhe előszelét érezzük a Pozsonyban székelő állandó egészségügyi bizottságnak (in Re Sanitatis stabiliter ordinata Commissio)38 a közegészségügy rendezésének tervezete tárgyában 1755 augusztus 19-én gróf Apponyi György elnöklete alatt tartott ülés jegyzőkönyv olvastára. Ezen az ülésen

37 OL. Udv. kanc. Hung. Pálffyana. Fasc. 33. N°. 34 és Mayer F. K.: Orvostörténelmi jegyzetek. Orv. Hetilap 1926. 22. sz.

38 Ezt az egészségügyi bizottságot III. Károly 1738 novemberében állította fel Pozsonyban azzal az utasítással, hogy annak elnöke az ország prímása legyen, akit akadályoztatása esetén gróf Pálffy János, a kir. Curia bírája helyettesítsen. Ugyancsak még november havában elrendelte a király, hogy minden megyében is fel kell állítani egy egészségügyi bizottságot és 1739 május 29-én ugyanerre Buda sz. kir. várost, majd fokozatosan a többieket is kötelezte. Egy 1741 december 19-én megjelent lf. utasítás az eddig enélkül intézkedő pozsonyi bizottságot működési szabályzat elkészítésére utasítja. 1742 május 25-én Perbegh Károly dr-t „királyi tanácsos“ címmel a bizottság állandó referenséül neveztetik ki. 1755 augusztus 19-én tartott ülésén a bizottság rövid általános programmot ad, de a generale normativum sanitatis csak 1770-ben jelenik meg s ezt isBécsben csinálták az egész birodalomra szóló hatálylyal. Mária Terézia 1766 január 29-én feloszlatta a bizottságot, mely fennállásának több évtizedes tartama nem tudott egy, a magyarországi különleges igényekre szabott közegészségügyi szabályzatot elkészíteni. Codex II. 91, 106, no, 114, 132, 189, 192, 535, 702.