Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)
22 I. A KAR FELÁLLÍTÁSA ELŐTTI IDŐSZAK (1635—1769). az orvosok és általában az egészségügyi személyzet kiképzésének bizonyos lehetőségei tárgyaltattak meg arra az időre, amíg a nagyszombati egyetemnek még nincsen orvosi kara.39 De már ekkor megvolt nagy királynőnkben az elhatározás, hogy magyar nemzetét megajándékozza az egyetemi orvosképzés lehetőségével. A sziléziai háborúk vérveszteségét békés alkotásokkal kívánta enyhíteni és számos nagy alkotása közül a legnagyszerűbbnek a magyar tanügy nagyvonalú országos rendezését tarthatjuk. Az egyetemtől orvostudományi karral való kibővítése után a nagy orvoshiány enyhülése s végül megszűnése volt remélhető. E kar létesülésétől volt várható az is, hogy az orvosi pályára készülők itthon maradhattak s így nem kellett sem a külföldi iskolázáshoz szükséges pénznek az országból kimennie, sem a külföldről az államra veszélyeseknek tartott eszméknek az országba bejönniük. Talán nem is elsősorban a beteggyógyítás, hanem inkább a közegészségügyet prophylactikusan is jól szolgálni képes orvosok szaporítására gondolhatott Mária Terézia, akik a lakosságot megtizedelő, de Bécset is meg-megremegtető járványok ellen sikeresen s a sikerhez szükséges számban tudnak síkra szállani. Mielőtt azonban Mária Terézia a nagyszombati orvosi kar szükséges voltának kérdésével, majd ennek eldöntése után a felállítás részleteivel foglalkozott volna, tisztán óhajtotta látni a helyzetet s mindenekelőtt a gyógyító személyzet létszámáról kívánt tájékozódni. Ezt a célt voltak hivatva szolgálni a már említett és aránylag sűrű egymásutánban kibocsájtott rendeletek, amelyekben a törvényhatóságok az orvosok, a sebészek, bábák, gyógyszerészek számának az összeírására köteleztelek. Jó ügyhöz méltó gondos törődést árulnak el ezek a rendeletek s a jó ügyhöz méltatlan felületességgel és nembánomsággal bántak el velük a katasterek összeállítására kötelezett hatóságok. 1747 január 3-án ment ki az első rendelet az országban működő sebészek és bábák, 1754 január 22-én az orvosok összeírására, de csak 1769-ben (!) készült el a bekívánt kataster, és akkor is oly hiányosan, hogy azt mint hasznavehetetlent, kiegészítés végett vissza kellett küldeni. A visszatért kata39 ,,... donec fata haec Medica Facultas in Universitatem Tyrna- viensem, auspice Deo et excelsa clementia Regia introduci potuerit". — Codex II. 304.
