Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)
I egykori tanítványát, maga Boerhaave ajánlott Erzsébet cárnőnek, ki őt a szentpétervári kórház orvosává s 1766-ban udvari orvosává tette meg; vagy a rozsnyói Paeken Keresztély, ki 1760- ban vándorolt ki Oroszországba, ahol 1779-ben mint a szentpétervári orvosi collegium kancellárja fejezte be pályafutását. Az orosz csábítás kisebb-hosszabb megszakításokkal, de aránylag elég hosszú időn át tartott és fosztotta meg országunkat jeles orvosaink egész sorától, míg végre az uralkodó 1810 április 10-én elrendelte, hogy az orvosoknak Oroszországba való kivándorlása minden eszközzel akadályoztassák meg s hogy számukra útlevél kiadását meg kell tagadni.20 Az a gyógykezelés, melyben a betegek a diplomás orvosokkal vagy orvossal rendszerint rendelkező nagyobb városokat kivéve, az egyre fokozódó orvoshiány hosszú tartama alatt részesültek, semmikép sem nyújt megnyugtató képet s a közegészségügy administratiójára is kevés megfelelő ember akad csak. Kisebb városokra, falvakra nem-igen jut orvos, csak borbély-sebész. Ezeket a borbélyműhelyt tartó egyszerű embereket, akiktől mindössze az olvasni-írni-tudás követelte- tett meg, az orvosi kar felállítása előtt a sebész-céhek képezték ki a beretválás, köpölyözés, a fürdős mesterség s a sebkezelés mesterségére, de szigorúan el voltak tiltva attól, hogy bel- betegekkel foglalkozzanak, kivéve, ha orvos nem volt elérhető, mint ahogy igen sokszor nem is volt. Könnyen elképzelhető, hogy ily körülmények közt a belbetegek gyógyulása többnyire csak a vis medicatrix naturae-ra volt bízva, ha ugyan a borbélysebész beavatkozásai azt is el nem rontották. De általánosítani sem lehet. Ambroise Páré és Fabritius ab Aquapendente is egyszerű sebészek voltak s a mieink közt is voltak ügyesebb, jobban kiművelődött, törekvő egyének, mint például a szegedi Botka János, aki 1768-ban elsajátítván szülővárosa céhében a sebészi tudnivalókat, 1772-ben felment Bécsbe s ott magát a bonctanból és sebészetből oly sikeresen megexamináltatta, hogy a vizsgáztató Leber professor tanúsítványt állított ki számára, mely szerint a hadseregben mint ,,sebész-orvos“ jól beválnék.21 Csakugyan, nem ezek a sebészek képviselték 20 Codex (F. X. Linzbauer : Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé. Budae 1852—1861. I—III/5) III/2. 293. 21 OL. Helyt, tan., Sanitatis. Lad. A, Fasc. 33, N°. 26, sub lit. A. SEBÉSZEK.
