Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)
ORVOSI MAGÁNISKOLÁK. 13 megengedtetett, azokon csakis a licentiatust szerezhették meg, de nem a doctoratust, s így volt ez egyideig a később megnyíló nagyszombati egyetemen is. A protestáns medikus-aspiránsok tehát elkerülhetetlenül a külföldi egyetemekre voltak szorulva, ahova kijutniok az imént ismertetett esélyek kockajátéka volt. Ez a minden nemzetközi szabad mozgást erősen bénító egymástól való félelem egyébiránt meglehetősen általános jelenség volt Európában a XVII. és XVIII. században. Más országokban is számos tilalom állott fenn a külföldi egyetemek látogatására, ugyancsak egyrészt pénzbeli okok miatt, másrészt és elsősorban az idegen szellemtől való félelemből. Nálunk a katholicismus félt a protestánsoktól, másutt a protestánsok féltek a katholikusoktól, a lutheránusok pedig nemcsak a katho- likusoktól, hanem a reformátusoktól is féltek. A protestánsokat általában a zsidóknál is veszélyesebbeknek és kerülendőbbek- nek tartották.16 A nehézségeknek és akadályoknak imént vázolt sokszerűsége nagyban hozzájárult a fennálló orvoshiány s az ezzel járó vigasztalan helyzet előidézéséhez. Vannak már 1770 előtt is szabályszerű, jó kiképzést nyert orvosaink, akiknek szerencsésen megadatott volt a lehetősége annak, hogy valamely külföldi egyetemen — esetleg többön is — zavartalanul végigjárják az orvosi tanfolyamot s megszerezzék a doctori diplomát, melynek birtokában hazatérve, keresett orvosaivá váltak nemcsak székhelyüknek, de néha több megyének is. így például a XVIII. század első felében Késmárkról kellett hozatnia szükség adtán a prímásnak a háziorvosát, Fischer Dánielt.17 Voltak, akik akár a szükséges anyagiak hiányának okán, akár pedig más okból, nem tölthettek éveket külföldön s ezért idehaza valamely nagytekintélyű és képzettségű orvos oldalán sajátították el orvosi tudásuk alapjait, nemcsak elméletileg, de mestereiket betegeik ágyához követve, gyakorlatilag is. Az imént említett Fischer Dániel Késmárkon s Möller Károly Ottó Besztercebányán tartotta fenn a leghíresebbekké 16 ... „ist ein Jud der Römisch Catholischen Religion bey weitem nicht so gefährlich, wie es ein Protestant ist“. Kink: Gesch. d. kais. Universität zu Wien. Wien 1854. II. 284. 17 Hasonló példák egész sorát közli Magyary-Kossa Gyula a „Magyar orvosi emlékek“ I. kötetében. 72. s köv. 1.
