Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
ECKSTEIN FERENC. 229 Eckstein Jánost jelölte s egyben azt a javaslatot tette, hogy miként Becsben, úgy Pesten is választassék el a szülészet a sebészettől s kapja meg azt az anatómia tanára, aki ezzel egyidejűleg rendes tanárrá léptettessék elő.263 A javaslat — sajnos — mindenütt elfogadásra talált, hiszen nemcsak Bécsben, hanem a legtöbb külföldi egyetemen is az vált szokássá, hogy a bonctant és a szülészetet egyazon tanár tanította. Nem a kórbonctani irányzat beköszöntése volt tehát az oka, miként azt rendesen hirdetni szokás, hogy a szülőintézetekben és klinikákban a gyermekágyi láz otthonossá kezdett válni, hanem jóval korábban és függetlenül ezen irányzattól az ép bonctan tanításának végzetes egykézre bízása a szülészettel. 1803 szept. 13-ikán közölte a helytartótanács az egyetemmel a király elhatározását, melylyel Szening Jánost az anatómia és szülészet, Eckstein Ferencet pedig, a sebészet eddigi adjunctusát, e tárgy rendes tanárává kinevezte.264 Eckstein Ferenc (ehrenbergi) 1769 márc. 28.-án Alsó- Kubinban született. 1793—97-ig Stáhly György mellett tanársegéd, 1795 okt. 27-ikén sebészeti, nov. 28-ikán szülészeti s 1797 aug. i-én orvosdoctori oklevelet nyert s ezután Kőszeg város tiszti orvosa lett. 1799-től a sebészet és szülészet adjunctusa és helyettes tanára s 1803 szeptemberétől a gyakorlati sebészet * rendes tanára s a sebészeti egyetemi kóroda igazgatója. 1809-10- ben a nemesi felkelés kórházainak főorvosa s mint ilyen kiadta e kórházak működéséről szóló jelentését 1810-ben. Úgy tanári, mint katonai érdemeiért 1812-ben a magyar nemességgel, 1826-ban a királyi tanácsosi címmel, majd pedig a Lipót- renddel tüntettetett ki. Pest és Somogy megye táblabíróvá választották. Kern Vince, „a laibachi lyceum dísze“, nemsokára bő kárpótlást nyert folyamodásának sikertelenségeért: 1805-ben meghívást kapott a bécsi sebészeti tanszékre, melynek klinikáját európai szintre emelte s 1807-ben megalapította a sebészi műtőintézetet, melyben magyar orvosok is évtizedeken át nyertek kiképzést. 263 OL. Litt.-pol. 1799. Fons 9, pos. 76-7., melléklet és 1803. Fons 9, pos. 17, 66, 100. 264 OL. Litt.-pol. 1803. Fons. 9, pos. 153-4.
