Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

1802-ben Schraudnak országos főorvossá történt kinevezésével két kathedra is üresedésbe jutott: az államorvostané és a sebészek részére rendelt előkészítő elméleti orvostan, az institutiones medicae tanszéke. Még a pályázat kiírása előtt, június havában kérvényt nyújtott be az utóbb a pályázásban is résztvevő Bene Ferenc, a sebészet correpetitora és Mulser József, a természetrajz tanárának adjunctusa; kérvényeik azonban hivatalból a pályázatokhoz csatoltattak. Pályáztak: Petrovits Máté, a horvátországi Kőrös megye hites orvosa, sebész dr., Büky József, Bihar megye főorvosa és Oesterreicher Manes József, füredi orvos. A helytartótanács elfogadva az orvosi kar és a tanács javaslatát, I. helyen Bene, II-ikon Petrovits, III-ikon Büky dr.-okat jelölte. Oesterreichert illetőleg a helytartótanács megemlítette, hogy kineveztetése szóba se jöhet zsidó hiténél fogva, nehogy azonban e miatt a II. József kívánságára elnyert füredi (balatonfüredi) orvosi állását elveszítse, ajánlani kész őt a birtokos uraságnál, hogy továbbra is megtartassék állásában.265 Mindezt a kancellária is magáévá tette s a király 1803 jan. 31.-én Bene Ferencet nevezte ki az államorvostan, valamint a sebészek részére rendelt elméleti orvostan rendkívüli tanárává.266

Bene az orvosi kar történetében kimagasló helyet foglal el. A védhimiőoltásnak buzgóbb terjesztője nem volt nála. „Rövid oktatás a mentő himlő eredetéről, természetéről és beoltásáról'' 1802-ben írt, majd bővítve 1816-ban újra kiadott munkáját a helytartótanács német, tót, oláh és horvát nyelvre is lefor- díttatta s kiosztatta. Belgyógyászatát, az „Elemente medicinae practicae“ c. munkáját, melyet fia adott ki öt kötetben, az olasz és orosz egyetemen is használták. Az Elementa politiae medicae (1807) c. munkájában külön fejezetben és szakszerűen foglalkozik a gyermekek testi nevelésével és iskolai tornáz- tatásával. Több egyéb munkáján kívül az egyetemi könyvtár kiadatlan kéziratait is őrzi. Bene nevéhez fűződik a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek az életre- hívása is, amire vonatkozó indítványát az orvosi kar 1840 júl. 25*-iki ülésén terjesztette elő. Az 1841 májusában megtartott első vándorgyűlés programmját is Bene készítette el

195 OL. Litt.-pol. 1802. Fons 9, pos. 109, 131, 137, 150.

199 StR. 4608 : 1802.

) IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).