Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)
IO I. A KAR FELÁLLÍTÁSA ELŐTTI IDŐSZAK (1635—1769). mégpedig egy oly intézmény iránt, mely egy Habsburg-házi uralkodó fennhatósága alatt állott, amely háznak azonban VIII. Orbán kérlelhetetlen ellensége volt. A barátságtalan magatartás tehát, vagyis a nagyszombati egyetem megerősítésének és kiváltságokkal való felruházásának megtagadása, nyilván nem Pázmány, hanem II. Ferdinánd ellen irányult, sőt bizalmi ténynek is minősíthető Pázmánynyal szemben, amennyiben a pápa az egyház hozzájárulását az alapító prímás személyén keresztül elintézettnek tekintette. A világi hatalom hozzájárulását Pázmány már előzetesen megszerezte: 1635 október 18-án kiadott aranybullás privilegiális levelével erősítette meg, mint magyar király és római császár, II. Ferdinánd az egyetemet, mely már néhány nap múlva: november 13-án meg is nyílt. Nehéz, közben bénító körülmények közt vergődött az egyetem jó időn át. Háborúk, felkelések és járványok több ízben akasztották meg működését. De nem feladatunk végigkövetni a két-, majd 1667-től fogva a jogtudományi karral bővített, immár három-facultásos főiskola annaleseit, melyekben még egyelőre nem esik szó az orvosi kar felállításáról, jóllehet annak hiánya egyre érezhetőbbé válik. Az orvosi tanulmányok bevezetésének szükségessége mellett Kolonics Lipót prímás egy teljes magyar egyetem felállítását sürgető „Einrichtungs- werk“-jében foglalt állást 1689-ben, azt remélve, hogy „az új egyetem felállításával a községek, városok és falvak sokezer magasabb és alacsonyabbrendű népe kellően tanult orvosokat kap egészségének megtartására, mert most olyanokkal kell megelégednie, akik másutt nem kellenek, de elegendő tapasztalatuk sincsen és Magyarországba jönnek, hogy itt sok temető megtöltése árán, gyakorlatilag tanuljanak valamit/'11 Kézzelfoghatóbb reményeket ébresztett végül is III. Károly király 1723-ban Pozsonyban kiadott II. decretumában, illetve az 1723. évi LXX. törvénycikkben, melynek 4. §-a így szólt: „Egyébiránt ő legszentebb felsége, királyi jóságához képest, a karok amaz alázatos kérésébe is beleegyezik, hogy az akadémiákon tüzetesebben ne csak a bölcseleti, hittani és jogi tudományt tárgyalják, elkülönítve és meghatározott órákban, csupán 11 Ernyey József: A Pázmány Péter tudományegyetem és első gyógyszerészei. (A magy. Gyógyszerésztud. Társ. Értesítője 1935. 486.1.).
