Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)
AZ EGYETEM PÁPAI MEGERŐSÍTÉSÉNEK AKADÁLYA. 9 amelyben sem jogi, sem orvostudományi doctorok nem képez- tettek“, kétségtelenül minden aggályt eloszlató módon hangzott. Pázmánynak messzebbre se kellett nyúlnia, maga előtt láthatta a jól ismert gráci egyetemet, mely alapításakor szintén nélkülözte az orvosi és jogi kart s XIII. Gergely mégis minden nehézség nélkül megerősítette azt.10 Nem érdektelenül vetődik fel ezért a kérdés, vájjon mi indíthatta arra a pápát, hogy hű fiának, a Rómában is nagyra- becsült egyházfejedelemnek alapítványával szemben ily elutasító módon viselkedjék? Egy rövid helyzetkép a Vatikán akkori belső viszonyairól megadni látszik a választ. A pápai trónuson 1623 óta a toscanai ősnemes Barberini-család sarja, VIII. Orbán ült, a legnagyobb pápák egyike, kinek imponáló alakja még tisztábban ragyogna az utókor szeme előtt, ha szertelen nepotismusa némi homályt nem vetne történelmi emlékére. A Pázmány—Viteleschi-féle levelezésben emlegetett Bar- berini a három ilynemű bíbornok közül a legidősebb, Francesco, unokaöccse volt a pápának, kit nemsokára azzá választása után államtitkárrá nevezett ki s aki mint ilyen, a Vatikán legbefolyásosabb embere lett; reája bízta a pápa az egész ügyvezetést, bár a legfontosabb ügyekben a saját erős akaratát érvényesítette mindenkor. A külső levelezés minden darabja szintén Francesco kezén ment keresztül. Érthető tehát, ha Viteleschi, a Jézus-társaság generálisa, mindenekelőtt Francesco Barberinit igyekezett Pázmány szándékainak megnyerni; végső döntésre azonban a pápa elé kellett kerülnie ennek az ügynek is, annál inkább, mert kegynyilvánításról volt szó, 10 Az egyetemet két facultásra szorítkozó, hiányos voltánál fogva többször nevezik „Academia“-nak, mint egyetemnek. Pázmány közvetlen prímás-utódai végrendeleteikben a nagyszombati „Academia"-ra hagya- koznak, gróf Esterházy Pál is 1675-ben szintén az „Academiának" tesz alapítványt. Kazy Ferenc 1737-ben, Fejér György 1835-ben kiadott egyetem-történeteikben „academia religiosa", „ecclesiastica", „archiepi- scopalis" névvel illetik a főiskolát s a két kar hiánya okán írja Kovachich Márton György: „Er stiftete auf eigene Kosten im Jahre 1635 eine Akademie in Tyrnau unter dem uneigentlichen Namen einer Universität (Merkur v. Ungarn. 1787. 10.), sőt Toldy Ferenc rectori székfoglalójában az egyetem felállítójának Mária Teréziát nevezi, „mert a mely intézetet ő azzá alakított, inkább neve és kiváltságai, mint tartalma és jelleme szerint volt egyetem". > vw* / <*.
