Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
1799 ian- 9-ikén meghalt Veza Gábor, Magyarország legelső protomedikusa és a helytartótanács tanulmányi bizottságának ülnöke és egészségügyi referense. Ennek a két hivatalnak együttes ellátása Veza személyében központosuk, ami azonban alig lett volna még továbbra is fentartható, mert mind a két hivatal egy-egy egész emberre való elfoglaltságot jelentett, fokozott mértékben járványok idején, melyek magukban is teljesen le tudták kötni az országos főorvos munkaidejét, megakadályozva őt a helytartótanács heti ülésein való megjelenésben is. Ilyformán elérkezettnek mutatkozott az alkalom, hogy az 1787 jan. 29-iki legfelsőbb elhatározásnak megfelelőleg a két hivatal elkülöníttessék egymástól. Az országos főorvos ügyköre már magábanvéve is egyre nagyobbra bővült s ezenfelül még az új tanulmányi rend, a készülő második Ratio kidolgozásában is részt kellett vennie. Felmerült a kérdés, vájjon a kinevezendő új protomedikus megkapja-e s vállalnia kell-e az orvosi kar elnöki és tanulmányi igazgatói teendőit? hogy továbbá a helytartótanácsi ülnöki tiszt ne bízassék-e a jövőben külön egyénre? A két tisztség szétválasztására ott volt a bécsi példa. Störk protomedikus nem volt tagja a tanulmányi bizottságnak, elődei, Ferro és Quarin báró sem. A kétféle teendő más-más minősültséget is igényelt s alig volt remélhető, hogy azokat ugyanaz az egyén egyformán jól tudja ellátni. A tárgyalások is ezzel az eredménynyel végződtek. A két tisztség tehát szét választatott. Veza mint országos főorvos 1500 forintot kapott a kincstártól és mint helytartótanácsi assessor 500 forintot a tanulmányi alaptól. A szétválasztástól kezdve a főorvos továbbra is 1500, az ülnök pedig a többiével egyenlő 1000 forintot kapott. A protomedikusi állásra pályázat meghirdetése rendeltetett el. Pályáztak a következők: az egyetemi tanárok sorából Winterl, Schraud, Stipsics, Prandt és Rácz, továbbá Büky József biharmegyei, Benkő Sámuel borsodmegyei, Szlaby Ferenc szalamegyei, Lissovény Sámuel zólyommegyei főorvosok, Pfisterer András és Palkovits András, Buda városi és Kolbány Pál Pozsony városi physikus, valamint Pancera Gáspár gráczi orvos, összesen 13-an. Ezek közül Kolbány Pálnak ajánló levele volt: udvari decretumban ajánlotta őt kinevezésre maga az uralkodó. 214 IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).
