Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

is előfordulnak. Növénytan: a jelölt több friss növényt kap, amelyeket a közönséges és a botanikai nevükön kell megneveznie, hatóerejüket megvilágítani s azon részeiket vagy a belőlük előállított készítményeket megállapítania, melyek a nyilvános gyógyszertárakban készen tartatnak. — Felsőbb anatómia, kapcsolatban az élettannal: a jelöltnek a belső szervekről s az emberi egészséges test egyéb részeiről bonctani és élettani magyarázatokat kell tartania. — A belső és külső megbetegedések általános és különös kórtana, kóroktana, esélyei, differen- tialis jelei. — Általános és részletes gyógyszertan: a jelöltnek ismernie kell a gyógyszerek hatását, adagolását, használatuk indicatióit és contraindicatióit és tudnia kell, hogy egy egyébként helyesen javait gyógyszert mikor kell a legnagyobb elő- vigyázattal rendelnie, nehogy a beteg ártalmára váljék. — A törvényszéki orvostan elméleti alapelvei.

II. szigorlat. A chemia és gyógyszerészeti orvosságok gyakorlatilag bemutatandó elkészítése, hatásuk, adagolásuk és javallataik. — Különböző bonyolult, úgy a belorvostanba mint a sebészetbe vágó esetek gyakorlati elbírálása a helyes gyógymód és a vények előírásával. — A járványos és ragályos betegségek lefolyásának, gyógyításának, a megelőző és befejező rendszabályoknak és a közigazgatási intézkedéseknek ismertetése. — Törvényszéki orvosi véleményezések s látleletek kiállítása a bíróság használatára gyakorlati esetek kapcsán.

III. szigorlat: kizárólag a betegágy mellett. A jelöltnek 2—3 beteg osztatik ki, akiket a tanár közvetlen felügyelete alatt és az összes hallgatók jelenlétében szakszerűen kikérdezni, betegségük okait megállapítani, az esélyeket és a körülményeket kideríteni, ezekután a kórjelzést meghatározni, s végül a gyógyszeres és diaetás kezelést elrendelnie kell. A jelölt napról-napra feljegyzéseket vezet betegeiről s végül latin nyelven megírja a teljes kortörténeteket, melyeket bírálatra átad a tanároknak.

Ha a jelölt mind a három szigorlaton kivívta az általános megelégedést, elnyeri a gradus medicus-t s a jogosítványt arra, hogy mesterségét és tudományát valamennyi cs. kir. örökös tartományban gyakorolhatja. Ha pedig a jelölt nem bizonyul eléggé felkészültnek, egy vagy két évre a nyilvános tan202 IV. a KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).