Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

SEBÉSZI SZIGORLATOK.

203

folyam újrahallgatására visszavettetik; ezen idő letelte után — szigorlati díj fizetése nélkül — újra kell szigorlatoznia.

Minthogy a törvényszéki orvostan alapelveinek ismeretét a sebészektől is megkívánták s e végből a sebészhallgatók tanrendjébe is felvették, a sebészi szigorlatok szabályzata is, mégpedig a következőképen módosult:

I. szigorlat: Anatómia, főleg ama testrészekre tekintettel, melyeken leggyakrabban fordulnak elő sebészi megbetegedések és műtétek. — Az általános és különös sebészet alapvonalai. — A külső betegségek okai és tünetei, a különféle gyógymódok, külső szerek és műtétek. — A sérültek és halottak törvény- széki szemléje, sebészi véleményezés a sebek halálosságának kérdésében, látleletek. — A mindennapos közönséges bel- bajok felismerése és gyógymódjaik.

II. szigorlat: A sebészi műszerek és kötözőszerek helyes ismerete és gyakorlati alkalmazása.

Ha a jelölt mind a két szigorlaton kitűnő jelét adta képességének, elnyerte az oklevelet. Ha hiányos képzettségűnek bizonyult, a hiány pótlására egy évre visszavetették s azután — szigorlati díj lefizetése nélkül — újra kellett szigorlatoznia. Ha a jelölt ezen ismétlés alkalmával a hiányok szorgalmas és teljes pótlásáról tett bizonyságot, elnyerte az oklevelet; ellenkező esetben a sebészetre alkalmatlannak nyilváníttatott.

1794 márc. 21.-én tett közzé a helytartótanács a külföldi egyetemeket látogató tanuló ifjúság útleveleinek a kiadását megszorító lf. elhatározást. Nem csodálhatjuk, ha Ferenc király, aki a francia forradalom legerősebb tobzódása idején jutott a trónra, legalább is szigorú ellenőrzés alá kívánta fogni azokat az ifjakat, akik ezekben a forradalmas években a külföldre igyekeztek tanulmányaik végzése vagy kiegészítése céljából, s a lehetőség szerint megakadályozni azt, hogy a bevallott tanulmányokon túl másféle, nem kívánatos tudásanyaggal teleszívódva térjenek vissza hazájukba. Ezért a helytartó- tanácshoz terjesztendő folyamodványaikban pontosan meg kellett nevezniük külföldi látogatásuk helyét, célját és szándékolt tartamát, visszatértük után pedig mindezt hiteles bizonyítványokkal igazolni tartoztak.197 Az Országos Levél197 Codex III/i. 706.