Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

tanulmányi ügyeknek Ferenc császár bizalmából teljhatalmú intézője, semmikép se engedte Frankot érvényesülni, annyira nem, hogy az hátat fordított Bécsnek s Göttingenben, Páviában, majd pedig Vilnában keresett és talált magához méltó elhelyezkedést, ahonnan csak 1808-ban tért vissza, amidőn azonban az államorvostan tanszéke már be is volt töltve.

1793 nov. 2.-án adta ki a helytartótanács az államorvostan - nak eddig három tanár által mellékesen előadott, vagy tán inkább csak érintett három ágának egyesítése és egy tanár által önálló tárgyként leendő előadására a rendeletet.190 A választás az előző évben kinevezett Schraud Ferencre, a sebészek részére rendelt elméleti orvostan professorára esett, azon az alapon, hogy a többi tanár vagy napi 2 órás előadásokkal volt megterhelve vagy bár csak 1 órát tartottak (Prandt, Winterl és Rácz), de egyéb kathedrai teendőkkel is voltak elfoglalva az előadáson kívül. Schraud lévén tehát a valamennyiök közt legkevésbbé elfoglalt tanár, ő kapta a megbízást az állam- orvostannak kötelező tárgyként való tanítására, aminek aztán ő is, utódai is olykép feleltek meg, hogy az első félévben a törvényszéki orvostant, s a másodikban az orvosi rendészetet adták elő.191. Ezenkívül vasárnaponként az életmentést és elsősegélynyújtást kellett az államorvostan tanárának előadnia, nemcsak a medikusoknak, hanem a közönségnek is.

Schraud nemcsak előadta a tárgyát, de két év múlva már az egyetem nyomdájában való kinyomatására engedélyt kért „Aphorismi de politia medica' című tankönyve részére. A könyvet a bécsi orvosi facultás bírálata alapján visszaküldték a pesti karnak azzal az ellenvetéssel, hogy az nem tankönyv („Vorlesebuch”), hanem csakis a hallgatóinak könnyebbségére („zur Erleichterung seiner Zuhörer”) írt munka, amivel ugyan semmi újat se mondtak a fontoskodó bécsiek, minthogy a könyv címlapján maga Schraud is feltüntette: „auditorum commodo concinnavit". A pesti kar, amely igen helyesen, a könyvnek nemcsupán a tartalmát, hanem a célját is tekintetbe veendőnek találta, nem tágított s új ajánlással vissza190 OL. Litt.-pol. 1793. Fons 9, pos. 387-8.

191 E szerint igazítandó helyre Hőgyes Milleniumi emlékkönyve in. stb. old.), amely szerint nálunk a törvényszéki orvostant csak

1873/4-tői fogva tanították.

IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).