Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

ideiglenesen alkalmazandók egy évig és csak az esetben nevezhetők ki véglegesen, ha úgy tudományos, mint erkölcsi tekintetben megfelelőknek találtattak. 4. A parasztok és munkások gyermekei csak akkor mehetnek fel a latin iskolába, ha kitüntetéssel vagy I. osztályzattal végezték az elemi iskola osztályait. Ezen erkölcsjavító ideológiának a kiegészítéseként tűnik fel az 1802 márcz. 17-ikén kiadott rendelet, mely egyszersminden- korra („pro semper“) megtiltotta az ifjúságnak, az orvostanhallgatókat és jogászokat sem véve ki („nec Medicinae Studiosis, nec Juristis exceptis“), hogy színházba s tánctermekbe járjon. Eddigelé ugyanis ez meg volt engedve, ha az ifjak szülőik társaságában keresték fel e helyiségeket; mivel azonban ehhez a kikötéshez nem alkalmazkodtak, ezért most végleg letiltattak róla.177

A következő évben, 1803-ban, sorra került az államtanácsban az orvosi tanulmányok reformtervezetének a megtárgyalása a regnicolaris bizottság elaboratuma alapján.

Ez a bizottság 1802 július havában készült el a hozzája benyújtott feljebb említett javaslatok vagy kívánalmak figyelembevételével készült tervezetével s azt e hónap 30-ikán terjesztette a kir. helytartóság elé, mely a tanulmányi bizottság véleményezésének alapulvétele mellett az 1803 máj. 17-ikére kitűzött és a folytatólagos üléseken tárgyalta le a tervezetet.178 A tárgyalások alaposságát jellemzi, hogy az azokra meghívott orvoskari tanárok közül kettő: Prandt és Winterl, nem járván pontosan az első ülésekre, a tárgyalók sorából töröltettek és véleményeik külön benyújtására köteleztettek. A vegyes bizottság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a pesti egyetemről kikerülő orvosok nincsenek elég jól kiképezve s ha már régebben is 5 éves kiképzésre volt szükség, úgy annál inkább van ennyi időre szükség most, amikor a lefolyt időszak alatt számos új tantárgy került a tanrendbe.179 A tanulmányi időnek voltaképen 5 év is alig elégséges, 6-ra volna szükség,

177 Codex III/2. 23.

178 OL. Litt.-pol. 1803. Fons 9, pos. 72.

179 Az 1786 óta rendszeresített új tárgyak ezek voltak: különös természetrajz (állat- és ásványtan), gyakorlati sebészet, sebészi általános és különös kórtan, sebészi műtéttan, műszer- és kottán, törvényszéki orvostan, orvosi rendészet, állatgyógyászat.

188 IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).