Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

AZ EGYETEM MEGHAGYÁSA PESTEN.

IS?

hanem, mint embereket és nemzeteket összeveszejtő eszköz, igen sok szerencsétlenséget is okozott. A nyomdafestéket megtűrő papiros épp úgy terjeszteni alkalmasnak bizonyult a műveltséget, mint a tévtanokat és a ponyvairodaimat. A nádor is kereken kimondta a nézetét: „nem ió, ha sokan tudnak írni-olvasni“.

Az egyetem áthelyezésének kérdését végül is gordiusi csomó módjára metszette át maga a király. Az áthelyezésnek úgyszólván egyetlen fő indítéka az ifjúság erkölcseinek a megőrzése volt. Ennek pedig I. Ferenc sokkal rövidebb és egyszerűbb módját találta meg az egyetem költséges és üzemét egy időre megbénító áthelyezésénél.175 1802 jan. 23-ikán Pálffy grófhoz, a magyar kancellárhoz intézett legfelsőbb kéziratában176 a tíz éves tárgyalásokat feleslegesítő módon megparancsolta, hogy 1. a vasár- és ünnepnapi exhortatiókra a jövőben nagyobb súlyt kell helyezni s azokat az iskolák összes osztályaiban legalább heti 2 órán át kell gyakorolni és vizsga tárgyává tenni. 2. A lelkészek alapos hitoktatásban részesítsék a gyermekeket, a parasztoknak pedig magyarázzák meg, hogy gyermekeik számára mily előnyöket jelent, ha szorgalmasan tanulnak. 3. A tanárok — az egyetemiek is — csak 178

178 Az egyetemnek Pesten való meghagyása legerősebben az esztergomiak reményeit sújthatta, mert ezek abban a reményben, hogy előbb- utóbb „visszakapják“ az egyetemet, 1765 óta erre rendszeres gyűjtést rendeztek, évente kirótt járulékokat szedtek a „szegény lakosságtól“, úgyhogy 1790-ben már 25.831 forintjuk gyűlt be erre a czélra. Ezért ezen év máj. 25.-én felterjesztéssel fordult az esztergomi bíró és községtanács a helytartótanácshoz, előadva mindazokat az okokat és tényeket, melyek — nézetük szerint — Esztergomot teszik legalkalmasabbá az egyetem befogadására, s amelyeket egy poetatollú egyén az orvosi kart odavonzani alkalmasoknak tartott érveket is felölelőleg sorakoztatott fel körülbelül eképen: Ennek a tisztalevegőjű városnak vannak kertjei, mezői, szoléi. A sok környéki helység és a termékeny falvak népei bejárnak a hetivásárra. Számos, történetet felidéző emléke van a városnak. A füleket a legtisztább vizek csobogása s a Kis-Duna dombos szigetén tanyázó madarak csicsergése gyönyörködteti, a mezőkön és erdőkben illatot árasztanak a virágok és az orvosi gyakorlat czéljait szolgáló füvek és növényeken kívül a keserűvizek és a sók (magnesia) is ezt a célt szolgálják. Stb. stb. — OL. Litt.-pol. 1790. Fons 3, pos. 144—5.

176 StR. 4204 : 1801.