Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
A II. RATIO TANULMÁNYI RENDJE. i83 a „conformetur44 elve alapján a bécsi állatgyógyászati iskolának 1787 ápr. 21-ikén kiadott normájára és szervezetére mint követendő példára hivatkozott, minden eshetőséggel szemben sikeresen kivédte magát a további rosszalás elől. Egy 26 oldalas tervezetet nyújtott be az orvosi kar s egy ennél is terjedelmesebbet Veza Gábor országos főorvos, az orvos-sebészi tanulmányok mikénti rendezéséről. A két tervezet közt lényegi eltérések nincsenek s a Vezáé egyetértőleg (coin- telligenter) készült a regnicolaris bizottságnak a szóbanforgó tárgyat megvitató albizottsága munkálataival, amelyből azonban e helyütt mindössze csak azt említjük meg, hogy a regnicolaris bizottság — némi meglepődésünkre — továbbra is beérte a II. József által ötről leszállított négy évi orvos-sebészi tanulmányi idővel, de két éves kórházi gyakorlatot kívánt meg a négy év befejezte után azoktól, akik városi vagy megyei tiszti orvosi állásra szándékoztak pályázni. A kimerítő elabora- tummal, a tanári postulatumokkal együtt — ismétlések elkerülése végett — akkor fogunk foglalkozni, amikor majd rákerül a sor a megtárgyalására, a rajta végzendő módosítások és javításokra, bővítések és törlésekre. A II. Ratio által legalizálandó tanulmányi rend valóban nagy apparátussal készült. Egy ismert nevű egyénekből álló széleskörű bizottság rakta le solid alapjait és Szerdahelyi György kanonok, egyetemi tanár, mint a tanulmányi bizottság tagja dolgozta ki oly nagy körültekintéssel s az egységet is biztosító módon a részleteit, hogy ennek az elismerésére részesült a Szent István renddel való kitüntetésre s hozatott javaslatba egy jobb jövedelmezésű kanonokságra.170 Foglalkozott azonban a tervezettel az orvosi facultás és az egyetemi magistratus is, megtárgyalta 1801-ben a m. kir. helytartó- tanács, hozzászólt a magyar udvari kancellária, majd pedig hat egyházi tekintély, 1802-ben a püspökök pozsonyi értekezlete, beható tárgyalás alá vette az államtanács s végül maga a király is hozzászólt. Hogy egy ily széleskörűen s a nagyfontosságú kérdést minden oldaláról ennyire megvilágító módon tárgyalt ügy végleges tető alá juttatása — a szinte szokásos közbeeső elpihentetésekkel — számos év sorát vette igénybe, 170 StR. 1413 : 1805.
