Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
ezért nem is csoda, hogy az új Ratio csak hosszú idő múlva jelenhetett meg. Maga a regnicolaris bizottság sem készült el munkálataival a kitűzött időre, vagyis az 1792-iki budai országgyűlésre; utolsó vagyis 43. ülését 1793 febr. 12-ikén tartotta; ennek a késedelemnek azonban csakis méltánylást érdemlő oka volt: a nagy munkának alapos elkészítésére irányuló lelkiismeretes törekvés. Ám ki kételkednék benne, hogy az 1793-tól 1806-ig terjedő hosszú időt jóval meg lehetett volna rövidíteni s a sok tervezetet a sok fórumon át gyorsabban is keresztülhajtani. Ez feltehetőleg így is lett volna, ha II. Lipót 1792 márc. i-én nem fejezi be életét és rövid uralkodását, mely alatt nemzeti kívánalmaink iránti megértésének úgy a nyelvrendeletével, mint a közoktatásügynek a bécsi mintától függetlenítendő s a magunk igényeihez szabott rendezésének engedélyével emlékezetreméltó tanújelét adta. Lipót után azonban Ferenc király lépett uralomra s vele együtt a minden lendületnek és minden önálló törekvésnek szárnyát szegő, kicsinyes és gyámkodó szellem, mely az egyetemektől ismét csak „derék polgárok“ nevelését várta el, nem többet. Ebben a nyomasztó atmosphaerában kellett a Rationak érlelődnie. Évek során át nem is történt semmiféle jelentősebb lépés ezen a téren, éppen csak a tanácskozások folytak tovább bátortalan, megszakításokkal lassított ütemben, de amellett el nem vitatható alapossággal és körültekintéssel. Végül, nagysokára, 1801 dec. 3-ikán jött meg a parancs,171 hogy a regnicolaris tanulmányi bizottság munkálatainak most már az államtanács elé kell kerülni. Időszerűnek azonban innen is csak egy kérdésnek a többiek közül kiszakított megtárgyalását és végleges eldöntését látta a király: az egyetem Pesten való meghagyásának vagy elhelyezésének a kérdését. Ez a kérdés az 1792. évi ország- gyűlés elé vitele óta a legszélesebb köröket, úgyszólván az ország egész lakosságát érdekelte. A törvényhatóságok rendre hallatták a szavukat, feliratokban foglaltak állást az áthelyezés mellett vagy ellene; egy részük megállott a Pestről való elhelyezés elvi kívánalmánál, mások viszont bizonyos városokat (Buda, Nagyszombat, Esztergom, Vác, Eger) neveztek meg és pártoltak, mint az egyetem székhelyéül legalkalmasabb 171 StR. 4204 : 1801. IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806)
