Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
128 IV. A KAR BUDÁN (1777—1784). nemcsak a Pázmány alapította egyetemnek, de a monarchia területén lévő összes egyetemeknek az első zsidó doctorrá- avatottja,35 az ó-budai születési Oesterreicher Manes József, az „ubique locorum“, vagyis a bárhol való orvosi gyakorlatűzés jogával. E tény előzményeit is ismernünk kell, megcsodálva azt a nagy önbizalmat és hihetetlen szívósságra valló elszántságot, melylyel Oesterreicher, aki 1780 február 3.- és 5.-én tette le az előírt szigorlatokat s 21.-én a dissertatiójával is elkészült, végül is két évig tartó küzdelmének eredményeként el tudta érni, hogy nemcsak a maga, de hitsorsosai számára is megadatott a doctori fokozat elérésének a joga. Mert hogy a jan. i2.-iki lf. elhatározás létrejöttében Oesterreichernek talán nem is egészen csekély szerepe volt, az összes körülmények mérlegeléséből eléggé ki fog tetszeni. Nyomban a szigorlatainak befejezése után Oesterreicher doctorrá (nem licentiatussá!) avattatását kérte az egyetemtől. Hogy az egyetem Oesterreicher eme kívánságának teljesítése elől mereven elzárkózott, az csak természetes; nemcsak a jogalap hiányzott hozzá, de egyenesen akadályul szolgált a doctorrá avatáskor a szeplőtlen fogantatásra teendő eskü. Oesterreichert azonban ez nem riasztotta vissza s az 1781 aug. 20—27.-ig a katonai tábor megszemlélésére („in castris“) Pesten tartózkodó király elé járulva, átnyújtotta kérvényét,36 melyben előadta, hogy a felség kegye útján kívánja elérni azt, amit tőle az egyetem megtagadott: „a gradus doc- toralis-szal való jutalmazását bőven szerzett ismereteinek“. A kérvényben még elmondta, hogy sok pénzébe és fáradságába került a budai vizek analysisét tárgyazó s oly „kitűnő“ inaugu- ralis dissertatiója, „a minőhöz foghatóra még eddigelé egy jelölt részéről sem volt példa“.37 Kéri tehát a felséget, hogy a zsidó ifjúság bátorítására, az egyetem ellenkezésével szemben, immár a nyilvánosság előtt terjeszthesse elő disputatióját s hogy azt követőleg a doctori méltóságot elnyerhesse. A királytól, aki a kérelmet határozottan teljesíteni kívánta, a helytartótanács35 „Primus, qui qua hebraeus in aliqua Universitatis Monarchiae Austriacae Doctoratus gradum adeptus est“. Orvoskari promotiós album. 1782. 57. sz. 36 OL. Acta Univ. Budensis. 1781. Fons. 33, pos. 33—35. 37 „.. . dergleichen man bisher noch von keinem Kandidaten der Arzneikunst ein Beispiel hat“.
