Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
ii8 IV. A KAR BUDÁN (1777—1784). hatáskörébe tartozott a peres ügyek elintézése, a fegyelem és a rendfenntartás s az egyetem közrendje feletti felügyelet. A karok elnökeit azaz igazgatóit a király nevezte ki. Az igazgató egyúttal királyi közoktatási tanácsos (regius in re literaria consiliarius) is, mindazon előjogokkal bírt, melyeket a többi királyi tanácsosok Magyarországban élveztek. Teendői voltak: a kari ülések egybehívása, a könyvek és az egyéb kinyomatásra szánt dolgozatok feletti előzetes bírálat, az üres tanszékek betöltésének véleményezése, a tanárok kötelességteljesítésének gondos ellenőrzése, mi végből gyakran és váratlanul megjelenni tartozott az előadásokon, azért is, hogy a tanítás és tanulás módszeréről tudomást szerezzen. A hanyag tanárokat először barátságosan, majd szigorúbban meginteni s végül a tanácsnak feljelenteni tartozott. Elnöke volt a karbeli nyilvános vizsgáknak és szigorlatoknak s a tanároktól átvette a félévi minősítéseket a tanácshoz való bemutatás végett. A kari dékánokra tartozott a tanuló ifjúság fegyelmének a gondozása, az ellene vétők büntetése vagy javítása. Az egyetemi tanárok királyi jóváhagyással neveztettek ki. Az egyetemi tanács az üres tanszékre három jelöltet ajánlott a helytartótanács útján a királynak, az illetők életrajzának, jellemének, érdemeinek, tudományos készültségének stb. pontos ismertetése mellett. A 64. § kimondta, hogy vallása miatt senkinek semmiféle nehézségek ne támasztassanak, a béke és egyetértés megzavarói szigorúan büntettessenek. A 116. §: Az oktatás célja nem tudósok, hanem hasznos és tevékeny honpolgárok képzése. A 198. § az orvoskari tanárok számát ötben állapította meg. A 202. § az egyetemi tanárok kiszemelését tárgyazta. Tanszéküresedés esetén az egyetemi tanács az illetékes, hogy a megfontolva jelölteket terjessze a helytartótanácshoz, a kinevezés királyi elhatározás dolga. Az orvosi kar jelöltjeinek kiszemelésénél főleg azok voltak tekintetbe veendők, kiknek szaktudásáról és tanítási készségéről a közvélemény vagy a megjelent munkáik tanúskodtak. Mindig meghallgatandók voltak annak a karnak a tanárai is, amelyhez a jelölt tartozni fog s ezenkívül figyelembe kellett venni, vájjon a jelölteknek valláserkölcsi feddhetetlenségét, valamint előadó képességét és tanítási rátermettségét elegendő bizonyítékok igazolják-e. Az 5. § olyan fizetéseket vagy tiszteletdíjakat állapított meg az egyetemi tanárok részére,
