Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
IV. Pathologia et therapia applicata
HORNER — JESZENSZKY 87 durch Einimpfung des Quassins. Aus dem Engl, übersetzt. Wien, 1859. — La cholera. Traitement et Guérison. Notices acconipagnées de figures expli- catives. Paris, 1859. Die Cholera, deren Ursache, unfehlbare Heilung und die Epidemien im Allgemeinen. 3 Brochuren. Eine Ueber- setzung aus dem Englischen mit einem Zusatze von neueren Erfahrungen. Wien, 1865. Horner István. Dissertatio inaiig, med. de scarlatina. Pesthini, 1832. — A szórványos és görcsös cholerának egyszerű és biztos orvoslása.Pest,1848. Horstius Gergely. Bericht von der Hitzigen Kranckheit, sonsten auch die Ungarische fiebersucht, fleckenfieber oder Haupt-Schwachheit genand. Vor 30 Jahren in Ulm von dem Authore, nunmehr aber allhier in Franckfurt an den Tag gegeben von J o h. Daniele Horstio. Franckfurt, 1663. Horváth Sámuel. Rövid oktatás, miképpen kellessen magunkut a pestis ellen védelmezni és a pestisben levő betegeket orvosolni. Győr, 1806. Horwitz Nathan. Dissertatio inaug. med. de phthisi hepatica. Pestini, 1832. Höffer Henrik Adolf. Dissertatio inaug. de pleuritide. Argentorati, 1654. Hőgyes Endre. A veszettség gyógyításáról. Kísérleti és statisztikai tanul• mány, tekintettel különösen a Pasteur- féle prophylacticus gyógyításra. Budapest, 1888. — Die experimentelle Basis der anti- rabischen Schutzimpfungen Pasteur’s. Stuttgart, 1889. — Lyssa. (Spec. Pathologie u. Therapie, herausgeg. von H. Nothnagel). Wien, 1897. Honig Ignácz. Orvostudori értekezés. Rövid vázlata a kövérségnek. [Dissertatio inaug. med. de obesitate.] Pest, 1835. Hrebenda János. Dissertatio inaug. med. de febri flava Americana. Budae, 1819. — József. Dissertatio inaug. med. de morbo haemorrhoidario. Pestini, 1829. Mihály. Dissertatio inaug. de arthritide. Budae, 1842. Hudelist Ignácz János. Nép. De cephalalgia. S. 1., 1772. ' Hummel Antal J. Dissertatio. Morbi simulati et dissimulati. Budae, 1843. Huszár Mózes. Dissertatio inaug. med. de colica satumina. Budae, 1824. Hutta János. Dissertatio inaug med. de paralysi. Pest, 1831. Irnsinger Simon. Bericht, wie auch ausführliche Beschreibung, warzu nemlichen dieses Pflaster erstlich nützlich seye. Zum andern, wie es recht applicirt und gebraucht werden soll. Von neuem inventirt und com- ponirt durch ...........Burger u. Hande lsmann in Nürnberg. Nach dessen Absterben aber einig und allein bey seinem Testaments-Executom Johann Georg Gruber, welchem ers vor seinem tödtlichen Hintritt anverhauet, mit nebenstehendem Wappen alle Schachteln bezeichnet. In der neuen Gassen, am Spital-Kirchhoff zu finden. S. 1. Zum vierzehendenmal aufgelegt und gedruckt im Jahr 1672. (Kenőcs többek közt, 1. pont alatt,'a magyar betegség ellen.) Iváncsevics Miklós. Dissert, inaug. med.-praet. de haematuria, Vindobonae, 1838. Jacob Christfried. A klinikai vizsgálati módszerek atlasza a belgyógyászati diagnostika és a különös kór- és gyógytan alapvonalaival. Fordította Rito ók Zsigmond. Budapest, 1898. Jacobi János Ernő. De lue Pannonica vulgo dicta die Haupt- oder ungarische Krankheit. Erfurti, 1687. Rudolf Keresztély. Disput, inaug. proponens casum de febre castrensi oder polnischen und ungarischen Krankheit. Erfordiae, 1716. Jacobovics Miksa Móricz. Morbus csömör, critice illustratus. Specimen inaug. Pestini, 1837. Jácz Alajos. Dissertatio inaug. med. de cholera orientali. Budae, 1831. Jakubovits Ferencz. A roncsoló toroklob és óvmódja népszerűén fejtegetve. N.-Károly, 1878. Jankovich Antal. Dissert, inaug. med.-practica sistens . . . memorabilia clinica in nosocomio civili Pesthiensi anno 1826. collecta. Budae, 1826. — Die epidemische Cholera in den Jahren 1817—1832. ihr Wesen, Ursache und rationelle Behandlung. Ofen, (1832.) Janson Nép. János. Hydrophobia. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1848. Jendrássik Ernő. A szervi szívbajok orvoslása. Budapest, 1891. Jeszenszky (nagy-jeszeni) János. De morbi Gallici investigatione. Disp. VII. Wittebergae, 1597.
