Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

88

JOFFE — KNOGLER

— De peste Asertio. Wittebergae, 1597.

— De cavenda peste. Prágáé, 1606.

Joffe Antal. Dissertatio inaiig, med.

de sanguine in statu sano et morboso. Pestini, 1846.

Jordan Tamás. Pestis phaenomena, seu de iis quae circa febrem pestilentem apparent, exercitatio. Accedit Bezoar lapidis descriptio, et ejusdem auctoris ad Laur. Jouberti paradoxon VII. decadis II. responsio. Francofurti, 1576, 1616. (A Paradoxonra való válasz megjelent Joubert munkájának II. kötetében is. Frankfurt, 1599. Szinnyei.)

— Bruno-gallicus, seu luis novae in Moraviae exortae descriptio. Francofurti, 1577, 1583. (a szerző arczképé- vel).

Junius Florilegus. A részegségnek gyülölséges állapotja. Angolból fordította Diószegi BonisMátyás. Leyden, 1649.

Kain Dávid. Orvostudori értekezés a hagymázról. [Dissertatio, inaug. med. de typho.] Pest, 1845.

Kapu Lajos. Dissertatio med. de cholera. Pestini, 1832.

Karczag-Ujszállási Márton. Dissertatio inaug. de haemoptysi. Lugduni Bat, 1671.

— Consideratio medica inaug. fluxus hepatici. Ludduni Bat., 1672.

Karpf Antal. Dissertatio inaug. med. de enteritide occulta. Viennae, 1830.

— Descriptio morborum anno 1831. Jaurini epidemicorum cum adversariis pathologico-therapeuticis. Vindobonae,

1833.

Kastenholcz Honorius Vilmos. Dissertatio inaug. med. sistens consectaria quaedam theoretico-practica ex historiis quatuor febrium tertianarum intermittentium deprompta. Altorfli,

1745.

Kátai Gábor. Orvosi tapasztalatok az 1873-ik év nyarán hazánkban dühöngött cholera-járvány idejéről. Nézetek és javaslatok. Debreczen, 1874.

Katona József. Jelentés. A tüdővész műszerlegi gyógyításáról. Pest, 1848.

— Mihály. Dissertatio inaug. med.- practica de arthritide. Viennae, 1832.

— Abhandlung über die Grippe (Influenza) in Wien in dem Jahre 1833. Wien, 1833.

— Beitrag zur Erkenntniss der Brustkrankheiten mittelst des Stethoscops' und des Plessimeters und mehrerer physikalischen Kennzeichen. Nach den

neuesten Quellen bearbeitet. Wien, 1837.

Kaufmann Károly. Dissertatio inaug. med. de carditide. Pestini, 1830.

Kelemen Miksa. A szív helyzetváltoztatásáról. Budapest, 1879.

— Über die Lageveränderung des Herzens. Budapest, 1879.

Kempner József. Orvosi értekezés a fövény és kösz vényről. Pest, 1848.

Kende Mór. A tabes aetiologiája. Budapest, 1898.

Kercselics Mátyás. Assertiones inaugurates med.-practieae de phthisi. Viennae, 1780.

Keresztszeghy Gyula. Belklinikái diagnostika, különös tekintettel a vizsgálati módszerekre. Budapest, 1895.

Kéry (Bittner) Imre. Dissert, inaug. med. de cholelithis humanis. Budae, 1825.

— A Bánság poslázairól. (A magyar orvosok és természetvizsgálók pécsi nagygyűlése által koszoruzott értekezés.) Pest, 1847.

Kestenband Bernát. Dissert, inaug. de arthritide. Pestini, 1836.

Kétly Károly. Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről. Budapest, 1881.

— Kórodai tanulmányok az arczideg bántalmairól. Budapest, 1886.

— A mellhártyalobokról, különös tekintettel az aetiologiára és therapiára. Budapest, 1891.

Khien Nándor. Dissertatio inaug. med. sistens Synkopen. Wittebergae, 1667.

Király István. Dissertatio inaug. med. de simplicissimo doloris podagrici remedio. Halae Magd., 1697.

Kiriny Kornél. Biztos sajátlagos gyógyszer a keleti cholera ellen. Pest. 1855.

— Ein sicheres speciflsches Heilmittel gegen die orientalische Cholera. Pest. Í855.

Klein Ignácz Mór. Dissert, inaug. med. de cyananche membranacea. Budae, 1839.'

— Lázár. Dissertatio inaug. med. de haemoptysi. Pestini, 1835.

Klobusitzky Pál. Der moralische Arzt für die Cholera. Pest, 1831.

Kmethy György. Hysteria. Specimen inaug. Budae, 1832.

Knie Márton József. Dissert, inaug. med. de febre putrida. Budae, 1781.

Knogler Márton. Dissertatio inaug.