Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
IV. Pathologia et therapia applicata
84 FREISINGER — GRAILICH Freisinger Ignácz. Dissert, inaiig, med. de plenritide biliosa. Budae, 1783. Fridelius M. János. Disputatio inaug. med. de angina. Vittebergae, 1666. Friesei József János. Dissertatio inaug. med. apoplexia. Vindobonae, j 1769. Frommhold Károly. A féloldali ideges főfájás (Migraine). Pest, 1868. — Die Migraine und ihre Heilung durch Electricität. Pest, 1868. Fronius András. Dissert, inaug. med. de febrium malignarum indole et curatione. Halae Magd., 1740. Fruschics Demeter. Dissertatio inaug. med. de ictero. Viennae, 1815. Fuker Mihály. Disquisitiones nonullae circa hypochondriam. Pestini, 1833. Füzy Rudolf Vilmos. Gastrobrosis. Dissertatio inaug. Budae, 1845. Gaal Gusztáv. Taschenencyclopädie der praktischen Medizin, enthaltend die Symptome, Diagnose u. Therapie aller inneren Krankheiten, sowie die Anwendungweise uud Dosen aller Medi- camente in alphabetischer Ordnung nebst einer grossen Anzahl berühmter Heilfonnen. Mit besonderer Berücksichtigung der Wiener Schule für Aerzte u. Studirende zusammengestellt. Wien, 1861. Gaál János. Dissertatio inaug. de aneurysmate. Pestini, 1847. Gajzágó Lukács Marczel. Dissertatio inaug. med. de nephritide. Pestini, 1824. Gebhardt Xavér Ferencz. A különös orvosi nyavalya és gyógyítás tudomány alapvonaljai. (A különös orvosi pathologia és therápia). Két kötet. Pest, 1828—38. Gelcich Ferencz. Dissertatio inaug. med. Tractatus de podagra. Viennae, 1837. Gemmingen Eberhard báró. Erfin- dung einer leichten und sicheren Heilart der Wechselfieber, allen das Königreich Ungarn bewohnenden Nationen als ein in diesem Clima eben so nöthig als nützliches Ges'chenk dargebracht von Ihrem Freund und Verehrer. Pest, 1805. Gensei János Adám. Dissertatio med. aegrum ischuria laborantem exhibens. Jenae, 1699. — Historia pestis Hungaricae et Viennensis anni 1711. (Miscellanea naturae curiosorum). S. 1. et a. Georgi András Gáspár. De febre Hungarica. Disquisitio inaug. med. Erfurti, 1687. Gerber Lipót. Dissertatio inaug. med,- therapeutica de typho contagioso. Pestini, 1831. Gernya József László. Dissertatio inaug. med. de hydrope in genere et in specie. De anasarca. Viennae, 1820. Gerschics István. Specimen inaug. de catalepsi. Budae, 1834. Geyer Sámuel.Dissertatio inaug. med. de tussi convulsiva, Budae, 1837. Gillenius Arnold. De Febre Hungarica, (Adami Bibliotheka loimicaja említi mint XVI. vagy XVII. századbeli nyomtatványt). Girald (máskép Gothard) Mihály. Dissertatio inaug. med. de singulari sensibilitate, hypochondriacorum ejus- que causis. Halae, 1749. Glatzinger János Mihály. Dissertatio inaug. med. de febre catarrhali. Jenae, 1738. Gogolák Imre. Dissertatio inaug. med. de ictero periodico. Budae, 1778. Goldschmid Ignácz. Dissertatio, inaug. med.-practica de colica in genere ejusque praecipuis speciebus. Vindobonae, 1822. Gopcevich György. Specimen historiae Febris Hungaricae. Dissertatio inaug. Ticini Regii, 1840. Gömöri Dávid. Dissertatio inaug. med. de peripneumonia. Jenae, 1733. — A pestisről való orvosi tanácsiás, a melyben miképpen kiki okos értelmének és az orvosi tudomány funda- mentomának útmutatása szerint, magának, mind az egészséges testnek megoltalmazásában, mind pedig az dögleletes nyavalyában önnön maga orvosa lehet. Győr, 1739. Graben János András. Gar kurtz jedoch nothwendige Erinner und Anweisung wie man sich bei der jetzigen hin-und wider hefttig grassirenden Seuche der Ungarischen Haupt-Kranck- heit verhalten, dieselbe wol erkennen und auff begebenden Fall mit Goettl. Verleihung in derZeit curiren moege... S. 1. 1663. — Vom Fleckfieber. Von der ungarischen Krankheit. Von Blattern u. Masern. Giessen, 1665. Graefe János Mihály. Dissertatio inaug. med. de hepatitide. Jenae, 1737. Grailich Ágoston. Dissertatio inaug. med de morbo scrophuloso. Vindobonae, 1832.
