Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
IV. Pathologia et therapia applicata
GR AND JE AX — HAMMER 85 Grandjean János Ker. Dissertatio inaug. med. de variolis. Tyrnaviae, 1776. Grant Vilmos. A fekete epés mér- tékletnek és az alatt elrejtezett számtalan és tiindéres betegségeknek nevezetesen pedig köszvénynek és láb- köszvénynek, úgy az ótvamak az uj tapasztalásokból, különösen pedig ... képzeményiből vett leirása, elkerülése és meggyógyítása; részszerint angliából magyarra fordította, részszerint pedig kidolgozta B e n k ö Sá- m u e 1. Pest, 1791. Gratz Mihály. Dissertatio inaug. med.- practica de apoplexia. Vindobonae, 1834. Gregorius Jakab. Theses de tabe seu phthisi. Basileae, 1586. Groder Antal. Angina membranacea. Dissertatio inaug. med. Budae, 1837. Gross FerenczXav. Dissertatio inaug. med.-practica de tussi convulsiva. Vindobonae, 1830. Grósz Lipót. Az 1872—73. évben uralgott cholera-járvány keletkezése, terjedése és lefolyása, valamint ez alkalommal tett tapasztalatok. Budapest, 1874. Grundel György. Disputatio med. de Syncope. Jenae, 1682. Grünfeld Dávid. Dissertatio inaug. med. Phlebitis. Budae, 1845. Jakab. Dissertatio inaug. med. de hydrothorace. Pestini, 1834. Grünhut Jakab. De morbo scrophu- loso. Specimen inaug. Pestini, 1830. J. Károly és Pólya József. Summa observationum quas de cholera orientali anni 1831. in lib. regiaeque civitatis Pest collectas sistunt. Cum iconibus morbi ac relationibus numericis tabellaribus. Pestini, 1831. Gunesch János. Meditatio viri arthritide vaga de Varén Belgice dicta laborantis. Trajecti ad Rhen., 1658. Gyöngyösy (petényi) Pál. Chorea castrorum sub tessera Gedonis militari. Francofurti, 1730. Gyó'ry Ferencz. Dissertatio inaug. med. de erysipelate. Viennae, 1818. Gyuricsics Sándor. Dissertatio inaug. med. de tussi convulsiva. Pestini, 1847. Hackell András. Dissertatio inaug. med. de haemoptysi. Viennae, 1829. Haen Antal. Oktatás miképpen lehessen a hólyagos fejér himlőket legkönnyebben és szerencsésebben meggyógyítani. Melyet a n. Magyar Hazáknak hasznokért magyar nyelvvel megajándékozott Szeli Károly. Becs, 1775. Hager Mihály. Die Anzeigen zu Amputationen, Exartikulationen, Re- sekiionenund Trepanationen, die Nervenkrankheiten u. die Auswüchse am menschlichen Körper, beschrieben und durch Beispiele erläutert, nebst einer Uebersicht der Entzündungen im Allgemeinen. Wien, 1848. Hahn Tivadar. A cholera és annak gyógyítása hideg vízzel. Ráüsse elvei szerint és saját tapasztalata után írva. II. kiadás. Németből Velis S i- m o n. Kolozsvár, 1867. Haidenreich János Lajos. De ast- ralgo ex scapo epistola informatoria. Pestini, 1786.- Historia astheniae scorbuticae in multis gremialibus locis inclyti comitatus Aradiensis anno 1803 graviter saevientis, jussu ejusdem i. comit, conscripta et congesta. Temesvárim, 1803. Hais zier György. Orvosi munkája. I. darab. A főbb hideglelésekről, a pestisről és a hideglelős kiütésekről. Veszprém, 1801. II. darab. A hosszas nyavalyákról. U. o. 1802. III. darab. A gyermekkor és nőnem nyavalyáiról. U. o. 1837. — Rövid oktatás a choleráról. Veszprém, 1831. — Kurzer Unterricht über die Cholera. Aus dem Ungarischen ins Deutsche übersetz, und durch Grossmuth des hochwürdigsten Herrn J o h. v. N i- k 1 e s z Probst von Felsö-Örs im Druck erschienen. Veszprim, 1831. Károly. Dissertatio inaug. med. de ictero. Viennae, 1833. Hajós Lajos. Az idegesség férfiaknál és nőknél. Budapest, 1899. Halász (dabasi) Géjza. A kholera járvány Pesten az 1872. évben. Pest, 1873. Hamary Dániel. A szívbetegségek különös kór- és gyógytana. Komárom, 1865. Hambacher János. Dissertatio medica de pingvedine. Wittebergae, 1710. Hammer Antal. Geschichte der Pest, die von 1738 bis 1740 im Temesvarer Banate herrschte. Ein aus glaubwürdigen Quellen geschöpfter Beitrag zur Geschichte dieses Landes. Mit einer Planskizze und topogr.-hist. Beigabe. Temesvár, 1839.
