Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

FELDMANN — FRANKEL

83

vány Indiában s most Európában. H.

n. 1831.

Feldmann János Ede. Dissertatio inaug. med.-practica sistens brevem morborum cordis synopsim. Vindobonae, 1831.

Feleki Hugó. A cystitis kórisméje és orvoslása, Budapest, 1892.

Fellner Antal. Dissertatio inaug. medico-practica de fluxu haemorrhoi- dali. Vindobonae, 1830.

Felsmann Kristóf Theophil. Dissertatio de dyssenteria castrensi seu Pannonica, Erfordiae, 1732.

Felvinczy Sándor. Pestisről való rövid beszélgetés. Debreczen, 1679.

Ferber János Jakab. Ist es vorteilhafter die silberhaltigen Erze und Schmelzhüttenprodukte anzuquiken, als sie zu schmelzen? sammt Hoffln- gers Beantwortung der Frage: Ob und wie weit das Anquicken der Erze der Gesundheit der Arbeiter schädlich sei? Leipzig, 1787.

Ferentzy (vizkeleti) Miksa. Specimen inaug. med. sistens phthisim pituitosam. Budae, 1836.

Ficzek Ferencz Máté. Dissertatio inaug. medica sistens observata in clinico medico pro medicis reg-scient. univorsitate Hung, semestri altero anni 1826. collecta. Pestini, 1828.

Finály Zsigmond. Studien über Wech- selfleber-Recidiven. Budapest, 1864.

Fischer Adolf. Az idült Bright-kór. Kórodai tanulmány. Budapest, 1880.

— Egy uj orrcsap az orrüreg kimosására, s egy uj pös-csap a hólyag kiöblítésére. Budapest, 1880.

Antal Frigyes. Die Kunst, eine von der Geburt aus schwächliche Körperbeschaffenheit zu verbessern und hiedurch die Anlage zu forterbenden Krankheiten zu tilgen. Zur Belehrung für Gebildete aus allen Ständen. Pest, 1833.

— Das Alter, dessen Gebrechen und Krankheiten. Oder gründliche Darstellung derjenigen Krankheiten, welche Männer und Frauen im Alter zu befallen pflegen, nebst dem dagegen einzuschlagenden Heilverfahren zur Belehrung für Gebildete aus allen Ständen. Pest, 1834.

Dániel. De remedio rusticano variolas per balneum primo aquae dulcis post vero seri lactis feliciter curandi, in comitatu Arvensi superioris cum optimo successu commentatio.

Accedunt relatio de variolis durante grassatione pestilentiae verae in Hungária annis 1740, 41, 42 ; item observationes de usu lactis dulcis interno in variolis. Erfordiae, s. a.

— Jakab. A neurasthenia, (Az ideg- renyheség.) Budapest, 1892.

— József. Dissertatio inaug. med. de tremore. Budae, 1782.

Fitz József. De erysipelate spurio. Dissertatio inaug. Pestini, 1836.

Fleischer Gábor. Dissertatio inaug. med. de ischiade nervosa cotunni. Pestini, 1834.

József János. Dissertatio inaug. med. de arthritide podagrica. Pestini, 1817.

Flesch Amadé. Dissertatio inaug. de arthritide. Budae, 1843.

Flór Ferencz. A tetszhalottak fel- élesztésökről szóló tanítás. Pest, 1835.

— Hivatalos tudósítás a hagymázjár- ványról, mely szab. kir. Pest város polgári kórházában 1846—47-ik évben uralkodott. Pest, 1848.

Fodor (lngosi) András. Leírása azon járvány cholera nyavalyának, a mely Hunyadvármegyében 1831. julius 27. ütött ki. Pest, 1832.

Fogarasi Sámuel. Dissertatio inaug. med. de scorbuto. Franequerae, 1703.

Fogéi Ferencz. Felelet Hanák Mihály Eger érseki város főorvosának kérdésére : miért a hideg vízzel (Currie szerint) orvosolt vörheny többnyire halálos ? Pest, 1835.

Forty Károly. Dissertatio inaug. med. de dolore faciale Fothergillii. Budae,

1833.

Foggier János. Dissertatio inaug. de phthisi. Wittebergae, 1661.

Förster R. Az általános betegségeknek és az egyes szervek bajainak viszonya a látószerv változásaihoz és betegségeihez. Ford. Imre József. Budapest, 1878.

Fraenkel Albert. A tüdőbetegségek diagnostikája és általános tünettana előadásokban. Orvosok és orvostanhallgatók számára. Ford. Szent- györgyi Jordán Ferencz. Budapest, 1898.

Francisci Pál. Disputatio medica de vertigine. Aregntorati, 1668.

— Disputatio inaug. de paralysi ex colica. Altdorfii 1678.

Francz Alajos. Dissertatio inaug, med. de catalepsi. Budae, 1839.

Frankel E. Dissertatio inaug. med. de ictero. Pestini, 1836.

6'