Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
III. Therapia generalis
59 HERMANN — HUNY AD A’ — Artzneybuch Sexti Platonici. Basel, 1574. II. kiadás 1615. — Ártztgarten von Kreutem. Basel,: 157 5.- II. kiadás 1577. Hermann András. Epistola gratulatoria .........de usu et abusu nitri. Hal ae Magd., 1721.- De nativo sale cathartico in fodinis Hungáriáé recens invento dissertatio epistolica. Posonii, 1721. Hernád orvostudor Patikája. Pest, 1870. Herold Imre. Gyógyszeres értekezés az eczetsavas ezüstagról (acetas argentici) és a higanykettedibolatról (perioduretum hydrargyri). Pest, 1836. Herri Antal. Dissertatio inaug. bot.- med. de plantis narcoticis. Hung, offieinalibus. Pestini, 1832. Hlatky Antal.Gesundheitsregeln zum Gebrauche für Schulen und zur Beherzigung für Jedermann. Mit illuminir- ten Abbildungen der vorzüglichsten Giftpflanzen, Giftschwämme und eines tollen Hundes. Pressburg, 1826. Hlavacsek E. Ágost. Coffea, Specimen inaug. med. Budae, 1839. Hoffbauer Ignácz. Gyógyszeres értekezés az érczkermesröl (Kermes minerale) és az ibológyúlatsavacsos hamagróí (Hydriodis Kali). Pest, 1829. Hoffer István Mihály. Dissertatio inaug. bot.-med. systens lycopodineas Hungáriáé. Budae, 1839. Hoffinger János György. Sendschreiben an Herrn Wollstein über Gebrauch des Tobacks. Schemnitz, 1780. Hoffmann Frigyes. Dissert, inaug. phys.-med. de vini Hungarici excellente natura, virtute et usu. Halae Magd. 1721.- Gründlicher Unterricht wie ein Mensch etc. sein Leben und Gesundheit lang conserviren könne. Dem noch beigefügt ist ein ausführlicher Bericht (pag. 252—309.) von der Natur, Eigenschaft und herrlichen Kraft des ungarischen Weins, etc. 3. Aufl. Ulm, 1745. Hoffner József. Dissertatio inaug. med.-pharm. de assa foetida. Viennae, 1822. Hoffory János. Dissertatio inaug. med. de venenis inflammantibus et eorum ad organismum humanum relationibus. Budae, 1835. Hofsteter János Ádám. Kurze Erörterung der Frage : ob der natürliche und reingewachsene Zinober als eine Arznei in dem menschlichen Leib ohne Gefahr gebraucht werden könne. Leipzig, 1703. — Die vortreffliche Güte des natürlichen jedoch rein gewachsenen Zinobers zur Bewahrung und Wieder-Erlangung menschlicher Gesundheit entgegengesetzt dem umlängst von Joh. Gottfried Beckern etc. herausgegeben Unfug des Zinobers etc. Schleswig, 1711. Honigberger János Márton. Früchte aus dem Morgenlande oder Reise- Erlebnisse, nebst naturhistorisch-medi- zinischen Erfahrungen, einiger hundert erprobten Arzneimitteln und einer neuen Heilart dem Medial- Systeme von .... Wien, 1851. — Verm. Aufl. 1853. (Angol kiadásban: »Thirty five Years in the East. Two volumes. London, 1852.«) Horetzky Ferencz. Dissert, inaug. med. de creosoto. Pestini, 1834. Horony Mihály. Orvostudori értekezés. A mérgezésről általában és némely közönségesen orvosgyógytani tekintetben. [Dissertatio inaug. med.-thera- peutica. De intoxicatione in genere et de veneficiis maxime obviis in specie.j Pest, 1844. Horváth Alajos. Dissertatio inaug. med. de jodio. Pestini, 1838. Huber János Kristóf. Dissert, inaug. phys.-chem.-med. de auro vegetabili Pannoniae. Halae Magdeb., 1733. Hueber János Sámuel. Dissertatio inaug. med. de ipecacuanha Americana. Halae Magd., 1744. Hufeland Kristóf Vilmos. Szegények patikája, egyszersmind tapasztalt hasznú gyógyszerek és orvosságok választott gyűjteménye. A VI. kiadás szerint fordította s a gyógyszerek magyar szótárával az Orvosi-Tár kedvéért megtoldva kiadá S c h e d e 1 Ferencz. Buda, 1831. — Háziorvos, vagyis 500 lógj óbb házi szer, 145 betegség ellen. Nátha, köhögés, főfájás stb. Ezenkívül útmutatás, miként kell élni, hogy 100 éves kort érjen el az ember, továbbá a hidegvíz csodagyógy erejéről, Hufeland úti gyógyszertára, a XI. kiadás után magyarította dr. L. Pest, 1862. Hunyady László. Dissertatio inaug. med. sistens plumbum respectu oryc- tognostico. Pestini, 1823.
