Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
III. Therapia generalis
60 HÚNYOR — KERTÉSZ Húnyor Imre. Orvostudori értekezés a hunyorról. [Dissertatio inaug. med. de helleboro.] Pest, 1834. Huszthi (családi nevén Szabó) István. Dissertatio inaug. med. de prudenti medicamentorum applicatione in tempore. Halae, 1695. Huszty (raszinyai) Zachariás Teo- pbil. Kritischer Kommentar über die österreichische Provincial Pharma- kopoee, mit einem Entwürfe zu einem gemeinnützigen verbesserten Dispensatorium. Pessburg und Leipzig, 1785. — Gekrönte Preisschrift über die Verbesserung der k. k. Feldapotheken und des Studienwesens an der Josephs- Academie zu Wien, Pressburg, 1795. — Ideen zur Verbesserung der österreichischen Provinzialpharmakopoee. Pressburg, 1797. Institoris (Mossóczi) Mátyás. Dissertatio inaug. med. de panacea. Halae Magd., 1730. Issekutz Hugó, Jakabbázy Zsigmondi és Nyiredy Géza. Gyógyszerisme, magyarázó szöveggel a magyar gyógyszerkönyv II. kiadásához. Orvos- és gyógyszerésznövendékek használatára, a tiszti orvosi vizsgálatra készülők igényeire és a gyógyszertárok vizsgálatára való tekintettel. Stiláris szempontból átnézte és előszót írt hozzá Löte József. Kolozsvár, 1895. Istvánffi Gyula. A magyar ehető és mérges gombák könyve. Kolozsvár, 1899. Jacobovics Antal. Elenchus Plantaram offlcinalium Hungáriáé indigenarum phaneromagarum. Dissertatio botan.-pharmacol.-med. Pestini, 1835. Jakovcsich Antal Pál. Dissertatio inaug. med.-botan. sistens literaturam doctrinae de fungis venenatis, suspectis et edulibus accedente synopsi spe- cierum Hungaricorum amanitae. Pestini, 1838. Jandó Antal. Gyógyszeres értekezés. Az eczetsavas szunyasztdékról (acetas morphinae) és az eczetsavas szikag- ról (acetas sodae). Pest, 1833. Jánossi György. Dissertatio inaug. medicamentorum simplicium praecellentia. Trajecti ad Rhen., 1764. Jelenffy Károly. Orvosi értekezés a dohányról. [De nicotiana. Dissertatio inaug. med.j Buda, 1838. Jeszenszky (nagy-jeszeni) János. De mithridatio et theriaca. Witteber- gae, 1598. — Adversus pestem consilium, cum ejusdem de Mithridatio et Theriaca disputatione. Accedunt: Jani Matthaei Durastantis da Acida Scillino atque Aloe medicantis. Tractatus II. nec non Nicolai Curtii de medicamentis lenientibus, praeparantibus et purgantibus Libellus. Giessae, 1614. Juhász Máté. Házi különös orvosságok, melyek az orvosok nélkül szűkölködő betegeskedőknek vigasztalására következő-képpen a betűk rende szerént külön-külön nyomtatásokból és írásokból szedettek egyben. Kolozsvár, 1761., 1785. (Névtelenül jelent meg.) Jüttner Victor. Pharm.-chem. Abhandlung über das schwefelsaure Silber und das Jod. Pest, 1836. Kaffka Károly. Gyógyszeres értekezés a faeczetről (de acido pyrolignoso), és a sósavas aranyszikagról (demu- riate auri natroniti). Pest, 1833. Kaiser József. Dissertatio inaug. med. sistens experimenta ad comparandam vim antisepticam aceti, nitri, salis communis et cbloreti calcis instituta. Budae, 1831. Kajdacsy István. Orvostudori értekezés a kőszénmagról. [Dissertatio inaug. de anthrakokali.J Buda, 1840. Kalitowski Miklós. Disquisitiones nonnullae pbarmacologico-med. circa remedia novissima. Budae, 1845. Kálmán Károly. Gyógyszeres értekezés az eczetsavas higacsról(acetas hydrargyrosi) és a kéngyűlatsavas hugyagról (bydrothionas ammóniáé). Pest, 1836. Karczag-Ujszállási Márton. Disput, chymico-med. de acido. Lugduni Bat., 1670. Karlovszky Károly Lajos. Dissert, inaug. med.-pharmaeol. de Creosoto. Budae, 1835. Karlovszky K. Geyza. A gyógyszerek magyar tudományos-, népies- és táj-elnevezései, latin jelentésükkel együtt. Gyakorlati kézikönyv gyógyszerészek használatára. Budapest, 1887. Kátai Gábor. Növénytan, különös tekintettel a gyógyszerismére. Pest, 1865. Kertész A. Die Anilinfarbstoffe. Eigenschaften, Anwendung und Reactionem Auf prakt. Grundlage bearbeitet für Chemiker, Coloristen, Färber des W'oll- und Seidenfaches, sowie für