Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
III. Therapia generalis
58 GOLDBERGER HEXISCH pharm, de vitiosa medicamentorum combinatione. Viennae, 1837. Goldberger Adolf. Dissertatio inaiig, med.-pharm, de auro ejusque praeparatis. Vindobona, 1830. Goldschmidt Adalbert. Dissertatio inaug. med. de arsenico. Pestini, 1832. j Gorgiás János. Pharm.-chem. Abhandlungen über die Bernsteinsäure (acidum suecinicum) und das Schwefelblaustoff-Kalium (sulfo-cyanidum kalii). Pest, 1834. Gótzy Károly. Az arany szikany zöl- deletről (chloridum auri natronatum) és a ketted-férjagsavas hamagról (biarsenias kali). Pest, 1830. Göldner Károly. Gyógyszeres értekezés a horgagról (Üores zinci) és a jegesedett eczetsavas rézagról (acetas eupricus crystallisatus). Pest, 1836. Gömöri Dávid. Praxis medica usui apothecae manualis pharmaceuticae accomodata. S. 1. et a. Götz Károly. Gyógyszeres értekezés a szín aranyról (aurum regulinum) és a szabad lángról (alcohol absolutus). Buda, 1841. Greiszing József. Was ist Jod u. welches sind seine Heilwirkungen ? Mit Kurbildern aus dem Badeorte Zaizon. Kronstadt, (1868.) — Welches sind Heilwirkungen des Eisens ? Als Fortsetzung der Kurbilder aus den Trink- u. Bade-Kur- Anstalten Zaizon. Kronstadt, 1868. Grész János. Dissertatio inaug. med,- botanica de potentillis Hungáriáé, Croatiae, Transylvaniae, Dalmatiae et Litoralis Hungarici. Pestini, 1837. Grosse András Károly. Observatio de coctura Mercurii vulgaris in aqua simplici, eaque postea virtuta anthel- minthica praedicta, Cibinii, 1734. Grosz (Nagy) Ferencz. Gyógyszer- ismei jegyzetek. Hajdu-Szoboszló,1895. j Grósz Frigyes. Dissertatio inaug. chem.-pharm.-med. de chinina et cin- chonina earum e corticibus chinae educendi methodo, atque usu medico, observationibus comprobato. Vindobonae, 1826. Grüner Frigyes Zsigmond. Kurze Abhandlung über Uran und dessen Verbindungen. Verfasst bei Gelegenheit über öffentliche Darstellung im chemischen Laboratorio der kön. ung. Universität zur Erlangung der pharma- ceutischen Magistraten-Würde. Ofen, 1842. Grünfeld Vilmos, Dissertatio inaug. med. sistens chlorum, chemice, pharmaceutice et pharmacodynamice consideratum. Pestini, 1830. Guillé. Értekezlet az elnyálkásodások okairól, hatásáról és azon betegségekről, melyeket a szervezetben okoznak és a követendő gyógykezelésről gyökeres gyógyítására az Elixir Tonique Anti - Glaireux önhasználata által. Függelékkel egyéb gyógyszerek alkalmazásáról más betegségek ellen. XXXI. kiad. Pest, 1869. Gyöngyösy (petényi) Pál. Dissertatio inaug. med. de remediis empiricis. Harderov, 1753. Újra nyomt. Lausanne-ban 1760. és a »Disputationes Hallerianae ad Historiam morborum. VII. No. 233. p. 141.« műben. Gyulaváry. Biztos sikerrel használt házi gyógyszerek. Kézikönyv minden falusi és orvosi háztartás, minden családatya és gazdasszony számára, a kik az embereknél, valamint a házi és egyéb hasznot hajtó állatoknál leggyakrabban előforduló betegségeket gyorsan, biztosan s olcsón akarják önmaguk gyógyítani. Pest, 1870. Haas Rudolf. Dissertatio de Rheo. Budae, 1843. Hackenberger C. M. Chemisch-phar- maceutische Abhandlung über die vorzüglichsten Pflanzen-Säuren u. Pflan- zen-Alkaloide. Ofen, 1841. Hahnemann Sámuel. A kávé mun- kálatjai. Budán, 1829. Haidenreich János Lajos. Dissertatio inaug'. med. sistens Principia Musti. Tyrnaviae, 1775. — Von dem Apotheken. Pesth, 1786. Hanke János László. Zincum et eius praeparata. Dissertatio inaug. chem.-pharmacolog. Pestini, 1840. Hankó Vilmos. Házi kincstár. Sok száz titkos szer, hasznos tudnivalók a háztartás, gazdaság, egészségtan s a mindennapi élet stb. köréből. II. tetemesen bőv. kiadás. Budapest, 1896. Heinzely Márton. Dissertatio inaug. de modo agendi remediorum diaphoreticorum et sudoriferorum. Gryphis- waldiae, 1762. Henisch György. Artzbüchlein des Arnold Mizaldus. Basel, 1574. II. kiadás 1577. Neunhiindert Gedächtnusswürdige Geheimnuss von Kreütem. Basel, 1574.
