Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
VII De ezzel már a gyűjtés módjainak körülírását érintettem. Munkám a meglévő könyvészetek vállain, és pedig a Szabó Károly s Petrik G-éza-féle általános s főleg a bibliographia-írás magyar nagymesterének: Szinnyei Józsefnek, 1875-ig elvezetett mathematikai és természettudományi könyvészetének vállain áll. A helyenkinti pótlásokat nemcsak a nyilvános könyvtárak tekintélyes anyagából, de a külföldi nagy antiquariátusok halomszámra menő jegyzékeiből is merítettem. Orvostörténeti kutatásaim közben is akadtam még elkönyveletlen munkákra. Az 1875 után oly életerős formában fellendült orvosi munkásságot sok jóakarattal, de nem bibliographikus terjedelemben és alapossággal írták össze évről-évre megjelent jegyzékek. Ezen negyedszázad termékeinek összeállítását felette nagy gonddal és körültekintéssel kellett végbevinnem. E czélból »kérelmet« intéztem a magyar orvosokhoz és pedig nemcsak hazai szaklapjainkban, de azt a külföldön élő hazánkfiai miatt az ottani tekintélyesebb orvosi lapoknak is megküldöttem, melyek azt csaknem kivétel nélkül közölték is. Bizonyosság kedvéért azon külföldön élő magyar orvosoknak, kiknek hollétéről sikerült tájékozást szereznem, levélben is megírtam e kérelmet. Mind ennek meg is volt a maga eredménye, mert a belföldről úgy, mint a legmesszibb külföldről temérdek számban érkeztek a szives közlések, a melyeknek e munka, feldolgozásakor, nem nélkülözhetett hasznát is látta. Ezen utak és módok alapján jött végül létre e magyar orvosi bibliographia. Minden erőmből azon voltam, hogy hézagai ne legyenek. Nem a neheztelések elkerülése, de első sorban a munka tökéletessé tétele vezetett benne, midőn az említett »kérelmet« — válasz reménye fejében — mindenfelé publikáltam. S ha mindezek mellett magam jelentem ki, hogy — bár munkámnak a nyomdábaküldés perczében, de sőt most: kész alakjában is előttem ismert hézaga nincsen — mégis kell, hogy hézagai legyenek, úgy ennek egyedüli oka az, hogy tökéletes bibliographiát még soha senki sem írt; a bibliographia fogalmához szinte hozzátapad a hiányosság jelzője. De hogy e hiányosság a lehető minimális legyen, azért minden tőlem telőt elkövettem. E helyütt kérem meg t. kartársaimat, hogy ha akár nevükhöz, akár más nevéhez fűződő hiányra mégis akadnának, s e bibliograpliiában valamely önálló könyv alakjában megjelent a"
