Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

CONRAD — ÉDESKUTY

33

— Magyarország gyógyhelyei és ásványvizeinek térképe. Terv. . . . Rajzolta Homo lka J. Arány 1:1.440,000. Budapest, 1886.

— A magyar fürdőkről. Egy előadás. Budapest, 1886.

— Balneologiai munkái. Budapest, 1896.

— A Torjai büdösön levő bálványos fürdőről. Budapest, 1897.

Conrad András. Kurzer Unterricht von den Wirkungen und nützlichen Gebrauche des Wolfser Bades bei Oedenburg. Oedenburg, 1772.

Cornet Raimund. Dissertatio inaug. de aquis salinis ferratis imperii Aus- triae. Viennae, 1836.

Cranz Henrik Nép. János. Analyses thermarum Herculanarum Daciae Tra- iani celebrorumque Hungáriáé (nempe Budensis a Cranz, Pösthenensis a Torkos et Cranz, Stubensis a Cranz, Trenchiniensis ab Adami). Accedit aquarum Hungáriáé, Croatiae nomenclator. Viennae, 1773.

De aquis medicatis Transsylvaniae. Wien, 1773.- Gesundbrunnen der österreichischen Monarchie. Wien, 1777.- Synopsis fontium Austrian provinciarumque subditarum. Viennae, 1778.

Creutzer. Tapasztalatok a távol vidékekre szétküldözött Ferentz-fürdöi gyógyvíz hatása fölött. H. és é. n.

Csapíovics János. Das Bartfelder Bad. Wien, 1817.

Cseh Károly. Borszék gyógyászati és nemzetgazdasági szempontból. Budapest, 1873.- Borszék vom therapeutischen und national-ökonomischen Gesichtspunkte. Pest, 1873.

Les Thermes de Borszék au point de vue de la Therapie et de l’Econo- mie Nationale. Traduit sur le manu- scrit Hongrois. (Analyses de 10 sources, dönt 7 par le professeur Than). j Budapest, 1873.

— The Borszék Baths from a medicinal and national-economist point of Wien Translated from the Hungarian Ms. With a Sketh of the »Principal spring« and a special map. Budapest, 1873. (Ezenkívül román nyelven.)- Borszék gyógy- és fürdőhely. H. ki-1 adás. Budapest, 1885.

Cselkó Ignácz Dissertatio inaug. med. Rudimenta physiographiae comitatus Trenchiniensis. Budae, 1839.

Csiba István. Dissertatio hist.-phys.

Cryőry : Bibliographie medica Hungáriáé.

de admirandis Hungáriáé aquis. Tyr- naviae, 1713.

Czilchert Róbert. Szliács. Irta orvosok és betegek számára. Pest, 1838.

Czirfusz Dezső'. San Remo. Téli klimatikus gyógyhely az olasz Riviérán. Budapest, 1895.

Demian János András. Darstellung der Oesterr. Monarchie, nach den neuesten statistischen Beziehungen. 4 Bde. Wien, 1804—7. Gyógyvizeinket és hazánk természeti viszonyait mellesleg (a 3. kötetben) tárgyazó munka.

Denhoffer Vincze József. Succincta notitia virtutum et usus medici aquae soteriae Budae ad thermas caesareas recens inventae. Budae, 1804.

Deutsch Ferencz József. Buziás. A magyar orvosok és természetvizsgálók negyedik nagy gyűlésének emlékéül. Temesvár, 1843.

— Heilquellenkarte von Ungarn mit einer übersichtlichen Zusammenstellung der bisher bekannten chemischen Analysen ungarischer Mineralwässer. Temesvár, 1847.

Dietl Ferencz Xaver. Dissertatio, inaug. med.-chemica de imperii aus- triaci aquis medicatis. Viennae, 1772.

Dietl József. Die Heilquellen von Bartfeld in Ungarn. Krakau, 1850.

— Kurort Korytnica in d. gallizischen Karpathen in hist, topogr. unt thera- peut. Bedeutung Krakau, 1857.

Dietrich Gusztáv Henrik. Chemische Analyse der Mineralquellen von Tusnád in Siebenbürgen von G. H. Dietrich, controllirt und als vollkommen zuverlässig befunden von Dr. S. Wislicenus Professor der Chemie an der Universität Zürich etc. Wien, 1866.

Domby (gálfalvi) Sámuel. Relatio de mineralibus inclyti Comit. Borso- diensis aquis facta ad excelsum consilium regium loeumtenentiale 1763. Vindobonae, 1766.

Dorner József. Das Banat in topographisch - naturhistorischer Beziehung, mit besonderer Berücksichtigung der Herculesbäder nächst Mehadia und ihrer Umgebungen. Pressburg, 1839.

Drazic Frigyes. Dissertatio inaug. med. tractatum de balneis sistens. Vindobonae, 1838.

Eckert József. Hévíz und Balaton.

, Balneologische Skizze. Pest, 1864.

Édeskuty Lajos. Európai gyógyfür3