Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

34

ELEMÉRY — FRÖHLICH

dók és ásványvízforrások hirdetési összeállítása. Budapest, 1875.

Eleméry Ferencz. Értekezés keserű vizekről általánosan, különösen pedig az alsó-alapiról és első évi jelentés ezen víz használatáról. Pest, 1855.

— Abhandlung über Bitterwasser im Allgemeinen und des Alsó-Alaper insbesondere. Sammt ersten Jahresbericht der Trink- ud Badekur zu Alsó- Alap. Pest, 1855.

Elhard János Kristóf, Aetiologica dissertatio sexta de contraria medicina ad leges chimicas praecipue , salium. Lipsiae, 1756.

Éltes Károly, A jegenyei fürdő vegy- alkatrészeinek és gyógyhatásának, fekvésének és jelen berendezésének, az építési viszonyoknak rövid és alapos ismertetése. Kolozsvár, 1881.

Emresz Károly. Dissertatio inaug.- ehemica exhibens analyses praecipuorum fontium medicatorum Hungáriáé. Viennae, 1838.

Entz Ferencz. A Sió mellékének vázlata természetrajzi és orvosi szempontból. (A pesti orvoskar által koszorúzott pályamunka.) Pest, 1847.

Erdey Pál. Parádi gyógyvizek. Pest,

1853.

Ettinger Móricz. De thermis Pös- tyéniensibus. Dissertatio inaug. med. Viennae, 1836.

Fabricius. Das Ganze der Heilkunst mit kaltem Wasser, oder deutliche Anweisung, die meisten und gefährlichsten Krankheiten der Menschen auf die sicherste Weise durch den Gebrauch des kalten Wassers schnell und gründlich zu heilen ; nebst einem Anhänge, eine Auswahl von Krankengeschichten enthaltend. HI. umgearb. Aufl. Pesth, 1836.

Fabritius József. Die Mineral-Quellen zu Zajzon in Siebenbürgen. Natur- historisch u. medizinisch dargestellt. Wien, 1845.

Fajtb Péter. A tudományos vizgyógy- mód elméleti és gyakorlati tankönyve az orvosi közönség számára. Budapest, 1890.

Falconer Vilmos. Észrevételek az éghajlatnak s más természeti okoknak befolyásáról az emberre, erkölcsi és polgári tekintetben. Kiadta Csorba József. Pest, 1833.

Fejér Antal. A füredi savanyuvíz- nek hasznárul kiadott versek. H. n.,

1777.

— A Balaton-tihanyi echonak eleven zengése a füredi savanyu viz forrásánál versekben. Buda, 1779.

Fejes Mihály. Az egri fürdők orvosi és helyleirási tekintetben. Eger, 1839.

— Die Érlauer Bäder in medizinischer

u. topographischer Beziehung. Aus dem ungerischen übersetzt von L u- kas Liebhardt. Erlau, 1839.

Felletár Emil. A parádi kén- és gyógyvizek vegybontása. Pest, 1861.

Festorazy Alajos. Kurze Abhandlung über das Zsélyer Stahlwasser. Press- burg, 1838.

Fischer Dániel. De terra medicinali Tokayensi a chimicis quibusdam pro solari habita, tractabis medico-physi- cus. Wratislaviae, 1732.

Fischof J. W. Szliács das Pyrmont Ungarns; wie es wirkt und wie es angewendet werden soll. Pest, 1847.

— Bericht über das hydriatische Verfahren in der Kaltwasserheilanstalt zu Lunkány und der hydropatischen Winterheilanstalt in Pest. Pest, 1855.

Fleckles Lipót. Der ärztliche Wegweiser nach der vorzüglichsten Heilquellen und Gesundbrunnen des oest- reichischen Kaiserstaates. Wien, 1834.

Floy er John. A hideg víz derék mun- kálatjairól az emberi test erősítésére és számos nyavalyák elhárítására, de főképpen a köszvény, csúz, gyomor- bajok, fejfájás, aranyér, bénultság ellen sat. Egy toldalékkal; az eczet és tej gyógy erejéről. A Il-ik javított német kiadás szerint magyarítá H(or- v á t h) J ( ó z s e f) orvoshidor. Pest,

1834.

Fodor András. Mehádia, vagy a Herkules fürdők. És utazás Hunyad- megyén keresztül a mehadiai fürdőkre, onnan Drenkovára; a mehadiai fürdők tulajdonságaik s hasznok, némely nevezetességeinek leírásával Schwarzott szerint. Kolozsvárt, 1844.

Fratta, Marco della, marchese. Relazione deli’ aque minerali dell Regno d’ Ungheria. Venetia, 1687. Dr. Tognio 1837-hen kerestette és jutalmat bizött ki feltalálójának (Szin- nyei).

Frenreisz. Rákóczy Mineral-Bitterwasser hei Ofen. Budapest, 1873.

Freund Henrik. Harkány fürdőhely Siklós mellett. Pest, 1871.

Fröhlich Adolf. Dissertatio inaug. medica de balneis aquosis simplicibus. Viennae, 1839.