Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

V. Medicina publica

KRAFFT — LINZBAUER

151

trag zur Kritik der Vaccinationssta- tistik. Braunschweig, 1896.

— Die Natalitäts- und Mortalitätsverhältnisse ungarischer Städte in den Jahren 1878—1895. (Im Verein mit Gustav T h i r r i n g). Budapest und Berlin, 1897.

Hitfelekezet, vagyonosság és foglalkozása a halálokokra. Budapest, 1898.

— A himlőoltás véderejéről. Négy statisztikai értekezés. Budapest, 1898.- Budapest székes-főváros halandósága az 1886—1890-iki évben és annak okai. Budapest, 1898.

Die Sterblichkeit der Hauptstadt Budapest in den Jahren 1886—1890 und deren Ursachen. Berlin, 1898.

— Zur internationalen Nomenclatur der Todesursachen. Kritische Bemerkungen zu Bertillon’s Vorschlägen. Berlin, 1899.

Krafft János György. Dissertatio inaug. med. de hygiene. Vindobonae, 1822.

Kresz Géza. Miként lehetne Budapest fővárosát jó egészséges és megbízható tejjel és gyermektejjel ellátni? Budapest, 1883.

— Gyakorlati tapasztalatok a berlini közegészségi kiállításon s útközben és azok értékesíthetése fővárosunkban. Budapest, 1884.

A tuberculosis és annak pusztítása ellen való védekezés, tekintettel hazánk és a főváros közegészségi viszonyaira. Budapest, 1884.

— Táp- és élvezeti szerek és használati czikkek hamisítása és ennek különösen a fővárosban megelőzéséről kiállított tárgyainak felsorolásával. Budapest, 1885.

A mentés és első segély szervezése a fővárosban. Budapest, 1885.

— Kanyaró és köztisztaság a fővárosban. Budapest, 1886.

— Állítsunk fertőtlenítő intézeteket a cholera s egyéb ragályos kórok terjedésének meggátlására! Budapest, 1886.

A cholera és az ellene való védekezés. Budapest, 1892.

Házi egészségügyi szabályok. (3 rész.) Budapest, 1894.

Kun Tamás. A magyar főorvos tiszti köre. Miskolcz, 1863.

— Magyarország közegészségi és orvosi ügyének rendezése javaslati czikkek- ben. A tiszti orvosok működését szabályozó rendeletekkel. Pest, 1869.

Kyr Pál. Sanitatis studium, ad imitationem aphorismorum compositum; item: alimentorum vires breviter et ordine alphabetico positae. Corona, 1551.

Lange Márton. Ueber die Lebensordnung zur Zeit epidemisch grassi- render Faulfieber, besonders der Pest. Hermannstadt, 1786.

Lazánszky Tamás. Orvostudori értekezés a veszettségről. [Dissertatio inang. pol.-medica sistens curam pro- phylacticam hydrophobiae.] Pest, 1836.

Legányi Gyula. Az egészségi ismeretek könyve. Középiskolák számára és magánhasználatra. Debreczen, 1890.

Lendvay Benő. Huszonöt év Márkus- falva életéből. Elbeszélés a magyar nép számára. Kiadja az Országos közegészségi egyesület. Budapest, 1889.

— Pál. Közegészségünk miseriái, különös tekintettel a falvakra. Csepreg,

1885.

Lenhossék Mihály Ignácz. Anweisung für die in den k. Freistädten des Königreichs Ungarn bestellten Todtenbeschauer. Ofen, 1827. (Magyar nyelvre is lefordíttatott.)

— Instructio pro mortuorum revisoribus in liberis regiisque civitatibus regni Hungáriáé constitutis. Budae, 1828.

— Summa praeceptorum in administrando variolae vaccinae negotio per regnum Hungáriáé quam altiore jussu concinnavit.,.. Budae, 1820.

— Diatribe de recta morum ratione, ut summo tuendae valetudinis praesidio, civibus academicis die 27. Junii

1830. dicavit. .. Budae, 1830.

Lessius Lénárt. Hygiasticon seu vera ratio valetudinis bonae et vitae una cum sensuum, judicii et memoriae integritate ad extremam senectutem conservandae. Cassoviae, 1726.

Leszner Dezső. Hogyan tanítsuk az egészségtant a népiskolában? Kis-Mar- ton, 1885.

Lévai Izor. Közegészségtan, tekintettel a gyermeknevelésre. Szülők, tanítók és a serdültebb ifjúság részére. II. kiadás. Szabadka, 1888.

Linden Miksa József báró. A sáros, egészségtelen s haszonvehetetlen vizek jobbításáról s ihatóvá tételéről. Ki- adattatott németül és magyarra for- díttatott Kassandra kiadójától. Bécs, 1794.

Linzbauer Ferencz Xaver. Statistik des Medizinal-Standes der Kranken-