Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

V. Medicina publica

152

LÖRINCZ1 — MUNKÁTSY

und Humanitäts-Anstalten der Mineralwässer, Bäder, Trink- und Gesundbrunnen von Ungarn. Wien, 1859.

— A magyar korona országainak nemzetközi egészségügye. Az egyes igazgatási tárgyak fejlődésének történetével. Hivatalos adatok nyomán. Pesten, 1868.

— Das internationale Sanitätswesen der ungarischen Kronländer. Pest, 1868.

— Néhány szó a magyar kormányhoz és a parliamenthez a közegészség szabályozása tárgyában. Budapest, 1874.

Lőrinczi Ferencz. A népszerű egészségtan rövid kézikönyve. A népiskolák számára, külföldi szerzők nyomán, j Budapest, é. n. (1877.).

' — Yezérkönyv a közegészségügyi szolgálat terén. Orvosok, gyógyszerészek, szülésznők, megyei, városi, községi tisztviselők, közegészségügyi bizottsági tagok használatára. Budapest,1882.

— Függelék a »Yezérkönyv a közegészségügyi szolgálat terén« czímű miihez, orvosok, gyógyszerészek, szülésznők, megyei, városi, községi tisztviselők, közegészségügyi bizottsági tagok használatára. Budapest, 1884.

— A népszerű egészségtan rövid kézikönyve. Budapest, é. n. (1888.).

— Kormányrendeletek és gyógykezelési módozatok a roncsoló toroklob (Diph- theritis) iránt. Budapest, 1890.

— A közegészségügyi közigazgatás kézikönyve. Orvosok, gyógyszerészek, szülésznők, törvényhatósági és községi tisztviselők számára. HÍ. kiadás. Budapest, 1892.

— Hogyan menthetők meg a tüdőgümő- kórosok és mikép gátolható meg a tüdővész terjedése ? Budapest, 1893.

Lutter József. Dissertatio inaug. pol.- medica de nosocomiis. Pestini, 1840.

Mahler Gyula (pozsonyi származású). Repetitorium der Hygiene. 2 Thle. II. vollst. neubearb. u. vermehrte Aufl. Leipzig, 1898.

Majer István (kanonok). Egészségtan és életmentő tanácsok a nép számára. Esztergom, 1847.

— III. kiad'. Eger, 1885.

Malách György. Matrimonium respectu pol.-medico. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1844.

Maleter (Milleter) János. Höchst- nöthige Erinnerung, wie sowohl die Bewahrung, als auch die Cur selbst, bei besorgender Contagions-Zeit anzustellen sei: auf Anordnung einer löbl.

Gesundheits-Comission allda zum Druck befördert. Leutschau, 1739.

Marikovszky (nagy-tornyai) Gusztáv. Dissertatio inaug. pol.-med. de nosocomiorum utilitate. Vindobonae, 1829.

Markó László. A ragály és védekezésünk. III. kiadás. Miskolcz, 1893.

—- A kolera és védekezésünk. II. kiadás. Miskolcz, 1893.

Maszák (Szegedy-) Elemér. A tuberculosis gyógyítása és a sanatoriumok. Budapest, (1897.).

Mátyus István. Diaetetica, ez az : a jó egészség megtartásának módját fundamentosan elé adó könyv. Két darab. Kolozsvár, 1762—66.

Ó és uj diaetetica, azaz : az életnek és egészségnek fenntartására és gyá- molgatására, istentől adattatott nevezetesebb természeti eszközöknek a szerint való elészámlálása, a mint azokra reá kaptak, és eleitől fogva mind ez ideig magok károkra vagy hasznokra vélek éltek az emberek, melyben hat darabokra intézve a maga elébbi diaeteticájának első darabját bővebben kimagyarázta; és sok ide tartozó régi szokásokkal és jeles történetekkel meg-megvilágosította---Poz

sony, 1787—93.

Maxai Mihály. Disputatio inaug. hygiastica de exercitatione corporis firmo sanitatis praesidio. Francof. ad Viadr., 1755.

Mediolanus Joannes. Flos medicinae, sive scholae Salernitanae de conservanda bona valetudine praecepta metrica. In usum adolescentiae edidit et perantiqua versioné bohemica illustravit M(atthias) B(el). Posonii, 1721. ,

Miklós Ödön. Városok csatornázása a hygienia, mezőgazdaság és technika szempontjából. Budapest, 1882.

Mohr Frigyes Sámuel. Gesundheitslehre für die Jugend, nebst einigen pädagogischen Winken. Hermannstadt, 1804.

Molnár János (I) Orvosi törvény. Melyet a két ns. magyar haza hasznára készített... 2 db. Székesfejér- vár, 1814—18.

— Lajos. Az erkölcsök, a közegészség és a prostitutio. Budapest, 1899.

Munkátsy Miklós. Orvosi értekezés a kórházak elrendeléséről. [Dissserta- tio inaug. med, de coordinatione nosocomiorum.] Buda, 1834.