Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
IV. Pathologia et therapia applicata
104 TISSOT — UNTZER tempora, praecipuae febres intermittentes, tertianae, quartanae. Pesthini, 1804. Tissot M. P. Von der Onanie oder Abhandlung liber die Krankheiten die von der Selbstbeflleckunk herrühren. Nach der V. verm. Ausgabe. Aus dem französichen übersetzt. Agram, 1794. Tognio Lajos. Dissert, inaug. med. de nevralgia faciali. Vindobonae, 1820. Tolhonni Károly. Gyógymódszere az elavult mellbetegségeknek, avagyis a tüdő sebjeinek és genyedséges részeinek orvoslása. Orvosok és nemorvosok számára tapasztalt elő- és kiadása egy nem orvosnak, ki a hasznosat terjeszteni czélul tűzé ki. Buda, 1861. — Kur der chronischen Brustkrankheiten oder Heilung der Wunden und eiternen Theile in der Lunge. Für Arzte und Nichtärzte. Ofen, 1861. — II. und verm. Aufi. Pest, 1862. — Az elavult köszvény gyógyítása megtisztítván a testet a Mercurtól. Alaposan összeállítva kiadja egy nem orvos, ki czélul tűzé ki hasznosat terjeszteni . . . Pest, 1862. Kur der chronischen Gicht-Krankheiten durch Reinigung des Körpers von Merkur. Praktisch zusammengestellt und herausg. von einem Nichtarzte, der sich zur Aufgabe gemacht Nützliches zu verbreiten. Pest, 1862. Kur der chron. Gichtkrankheiten ... dann der Rheumatismen . . . 1862. Toperczer Jakab. Kernsammlung des allgemein nützlichen practischen Arztes, einiger innerlich oft vorkommenden Fieber-Krankheiten. Leutschau, 1803. Toppertzer Tamás. Dissertatio inaug. med. sistens diagnosim morborum cum tremoribus. Pestini, 1826. Torkos Justus János. Dissertatio inaug. med. de febre petechiali. Halae, 1724. Tormay (Krenmüller) Károly. Dissertatio inaug. med. sistens quaedam de febre nervosa. Pestini, 1829. Tóthfalusi Károly. Dissert, inaug. med.-pract. sistens observationes medicas, ex annalibus nosocomii medici reg. scient, univ. Hungaricae selectas, praemissis historiae, ac rationis instituti eiusdem lineamentis. Pestini, 1824. Töltényi Szaniszló. Dissert, inaug. med. sistens diagnosin erysipelatis. Pestini, 1825. Trangus Mihály. Dissertatio inaug. med. de catarrho suff'ocativo. Jenae, 1763. Traupmann Lajos. Dissertatio inaug. med. de carditide. Pestini, 1823. Treísch Ferencz. A csömörről. (Or- vostudori értekezés.) Buda, 1843. Trnka (krzowitzi) Venczel lovag. De diabete commentarius. Vindobonae, 1778. Abhandlung über das Magenweh. Leipzig, 1788. Trogmayr János Theophil. Dissertatio inaug. med. de inflammationum therapia. Jenae, 1754. Trost János Márton. Dissert, inaug. med. de febre, per se nunquam lethi- fera. Halae Magd., 1714. Turnier Lajos Kornél. Dissertatio inaug. med.-pract. De febre biliosa. Vindobonae, 1823. Turkovics Károly. Dissert, inaug. med. de febribus intermittentibus in regnis Hungarian et Slavoniae ende- miis. Vindobonae, 1840. Tutius Márton. Dissertatio med. de arthritide. Wittenbergae, 1683. Türk Vilmos. De catarrho epidemico. Dissertatio inaug. med. Budae, 1847. Uffer G. J. Versuch einer Darstellung der Cholera-Morbus im Allgemeinen, mit besonderer Rücksicht auf ihre im Jahre 1817 aus Bengalen hervorgegangene epidemische Form, und die Enstehung, Verbreitung, Erkennt- niss und Stellung derselben, wobei auch die ihrem weiteren Vordringen entgegenzustellenden sanitätspolizeilichen Sicherungsmittel berücksichtiget sind. Pest, 1831. Ugróczy Mihály. Dissertatio inaug. med. de cardialgia. Tyrnaviae, 1773. Ujhely Ferencz. A veszettségről, annak származásáról, rettentő ragadósságáról, mind emberen, mind más állaton el-kezdő, folytató s végző rendszerént való jeleiről; végtére az újabb s régiebb rendes orvoslása módjáról szólló könyvecske, melyet hazája iránt vonzó szeretetéröl ösz- tönöztetvén, a község javára s hasz- nállására honni nyelven kiadott. . . Lőcse, 1818. „ Ujváry Aladár (»Naturarzt«). Die Nervosität und Hysterie, ihre Entstehung und naturgemässe Heilung. Leipzig, 1899. Untzer (Vntzer) Mátyás. De curanda peste Hungarica. Halae, 1615.
