Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

URNENITS — WEBER

105

Urnenits Mihály. Dissertatio inaiig, med.-pract. sistens observata in clinico med. pro medicis reg. sc. univ. Hung, mense aprili anni 1835 collecta, Budae. 1837.

Uxarevich Jakab. Dissertatio inaug. med.-pract. de ictero. Vindobonae, 1840.

Vadovich György. Dissertatio inaug. med. de morbis artificum ac opificum. Budae, 1828.

Vaillant F. A helyes emésztésnek és has bajaitól való megmenekedésnek mestersége. Szükségben segítő közhasznú gyakorlati könyv. Saját észrevételeivel toldva németből magyarázta Lencsés J. Antal. Pest,

1833.

Valich József. Dissert, inaug. med.- pract. de hysteria. Vindobonae, 1823.

Vanczass Elek. Dissertatio med. de rabie. Budae, 1832.

Váradi Mátyás. Disput, medica de variolis. Ultrajecti. 1667.

•— Disputatio inaug. med. de phthisi. Franequerae, 1669.

Varga János (I.) A szél-kórság. (Orvos- , tudort értekezés.) Pest, 1832.

Vas Frigyes. Tanulmány arterioscle- rosisról. Budapest, 1893.

— Tanulmányok az idült nikotin- és alkoholmérgezésről. Budapest, 1894.

Vaszits Pál, (máskép Ungurian). Dissertatio inaug. med. de peste orientali. Budae, 1832.

Vecker Károly Borrom. Dissertatio inaug. med. de hepatitide. Viennae, 1822.

Veisz János. Pyretologiae practicae tentamen inaug. Viennae, 1780.

Velisavljevies Sándor. Dissertatio inaug. med. de morbo Brigthii in clinico observato. Budae, 1846.

Veninger J. N. Dissertatio inaug. med. sistens specialia de morbis cordis. Pestini, 1845.

Verebély József. Dissertatio inaug. med. de cholera indica ut febre intermittente perniciosissima. Budae, 1833.

Vesti Justin. De febre Hungarica, Erfurt, 1687.

Vietoris Sándor. Dissertatio inaug. med. de struma, Budae, 1839.

Virág Ferdinand. Dissertatio inaug. med. de anevrysmate cordis vero. Pestini, 1830.

Visy István. A víziszonyról. (Orvos- tudori értekezés.) [Dissertatio inaug. med. de hydrophobia.] Pest, 1834.

Pál. Orvostudori értekezés a máj

kór- és éptanjáról, meg az epeköve- csedésről. [Dissertatio inaug. med. sistens physiologiam et generalem pathologiam hepatis brevemque tractatum de cholelithiasi.] Pest, 1838.

Vittner Adolf. Aneurysma. Dissertatio inaug. med.-chirurg. Budae, 1837.

Viszánik Mihály. Dissertatio inaug. med. de febri gastrica biliosa. Vindobonae, 1821.

— Die asiatische Cholera. Nach eigener Erfahrung an mehr als zweitausend Cholerakranken und mit Berücksichtigung aller darüber erschienenen vorzüglichsten Schriften für Aerzte und gebildete Laien daruestellt. Wien,

1856.

— Disput, medica inaug. de colica passione. Franekerae, 1695.

Vízaknai Briccius György. Disputatio medica de peripneumonia. Franekerae, 1695.

Vogel Gyula. Kövérség, okai, megelőzése és gyógyítása egyszerű étrendi szerek által a Banting rendszer alapján írta ... A III. bőv. kiadás után magyarra fordítva . . . Pest, 1865.

— János György. Dissertatio inaug. med. de angina nervosa. Budae, 1779.

Vurtzenberger József. Dissertatio inaug. med. de scorbuto. Pestini, 1831.

Wagner E. ,A Bright kór. Ford. ifj. Horvát Árpád. Budapest, 1885.

János. Dissertatio inaug. med. de gastromalacia. Vindobonae, 1835.

Walla Ferenez. A tetszhalálról. (Orvostudori értekezés.) Pest, 1840.

Wallaszkay János. Dissertatio inaug. med. de morbis peregrinantium. Halae Magdeburg, 1734.

Wallis György. Die Kunst Krankheiten vorzubeugen und die Gesundheit wieder herzustellen. Ein Buch für Jedermann. 2 Bde. Ofen, 1799.

Waxmann Zsigmond. Dissertatio inaug. med. de suffocatione hysterica. Jenae, 1687.

Weber János. Amuletum, azaz : Rövid és szükséges oktatás a Dög-halálról. Bártfa, 1645.

— Mellyet grófi’ Kalnoki Borbála edes nemzetemhez-való buzgóságomból, tulajdon költségemmel új j abban ki-nyom- tattatván világ-elejébe terjesztettem. A Csíki sarlós bóldog aszszony Kala- stromában, 1739.

— Amuletum, das ist: Ein kurzer und nothwendiger Bericht zur Zeit der Pestilenz. Bartphae, 1644.