Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
IV. Pathologia et therapia applicata
90 KOVÁCS — KUCZYNSKI 10. Táblázatos szabályzat. Mire ügyeljünk a lakásban, hogy a fertőzést elkerüljük ? Budapest, 1892. — Die Cholera. Budapest, 1892. — Imre. Az asztracháni pestis. Népszerű tájékoztatás a pestis lényege, terjedése, megelőzése és orvoslásáról, e járvány rövid történetével, 2 rajzzal. Budapest, 1879. Kovács (tatai) György. Disput, medica inaug. de podagra. Lugduni Bat., 1670. József L. Dissertatio inaug. med. de arthritide. Vindobonae, 1838. — Sebestyén Endre. Orvostudori értekezés a hebegésről. Pest, 1841. Kováts György. Hercules vere cognitus, certus exui, idest epilepsiae vera dignotio et eiusdem certa curatio. Lugd. Batav., 1670. Mihály. Értekezés a himlő kiirtásról. Szerzé a lelkitanitók számokra. Pest, 1822. Kozarics György. Orvostudori értekezés a veszettségről. [Dissertatio inaug. med. hydrophobia.] Pest, 1823. Köleséri (keres-eeri) Sámuel. Dissertatio de scorbuto Mediterraneo. Cibinii, 1707. — Pestis Daciae anni 1709. scrutinium et cura. Cibinii, 1709. — Tanáts adása. Melyet az 1719. esztendőben Kolozsváratt meg-újúlt, és az erdélyi fejedelemségben széllyel uralkodó pestisnek alkalmatosságával, a közönséges jóhoz kész indulattal viseltetvén, deákul közönségessé tött. Azután pedig magyarul-is kinyomtatott. Kolozsvár, 1719. — Monita anti-loimica occasione pestis an. 1719. Claudiopoli recrudescentis, et passim per Transylvaniam gras- santis. Claudiopoli, 1719. — Proteus fehrilis novissima Virmond- tiana affligens. Cibinii, 1722. Kölsch Márton. Disput, med. de pleu- ritide. Wittenbergae, s. a. Kőszeghy Mihály. Orvostudori értekezés a kösz vényről. [Dissertatio inaug. med. de arthritide.] Pest, 1833. Kövesi Géza. A gyomorpathologia néhány napikérdéséről. Budapest, 1899. Kövesy Ferencz. Orvostudori értekezés a szívgyuladásról. [Dissertatio inaug med. de carditide.] Buda, 1836. Kraeger János Mihály. Dissertatio inaug. med.-therap. de epilepsia in universitate Pestiensi disquisitioni submissa. Budae, 1843. Krafft-Ebing Rudolf báró. Egészséges és beteg idegek. Fordította Osváth Albert. Budapest, 1885. Krakovitzer Ferdinand. De pervigilio specimen inaug. Budae, 1832. Kramer Alajos József. Dissertatio inaug. med. de emphysemate. Budae, 1784. — János György. Dissertatio epistolica de scorbuto militari apud Hun- garos militi Caesareo maxime periculoso et quotannis sporadico. Norim- bergae, 1737. — Medicina castrensis: das ist bewährte Arznei, wider die im Feld und Guar- nison unter Soldaten grassirende Krankheiten. Diesem ist angehängt I. Consilium medicum de dysenteria. II. De morbo castrensi epidemico anni 1734. et 1735. — Auf das Neue von dem Authore übersehen, und mit einem Consilio de climate Ungariae und darinnen zu conservirender Gesundheit vermehrt. Wien, 1739. — Idem: Wien u. Nürnberg, 1755. Krammer Károly. Dissertatio inaug. med. de chlorosi. Pestini, 1832. Krasser Frigyes. Dissertatio inaug. de coxalgia. Vindobonae, 1844. Kresz Géza. A cholera és az ellene való védekezés. Budapest, 1892. Kreysel János Zsigmond. Dissertatio inaug. med. de morbo Hungarico sive febre castrensi. Jenae, 1741. Kriegler Mór. Az elveszett idegerőnek visszapótlása. Vénymintákkal. Orvosok s betegek számára. N.-Kanizsa, 1876. — Lázbetegségek, azoknak veszélyei s a gyógymódja különös tekintettel a vízgyógyászatra. Németből közérthető nyelven átdolgozta. Szeged, 1878. Kriek Rudolf. Descriptio typhi contagiosi, qui a mense octobri anni 1835. usque mensem junium anni 1836. in Pestanos saeviit incolas. Dissertatio inaug. Pestini, 1836. Krisch Károly Henrik. De necessario usu vesicatorium in febre castrensi. Halae Magd., 1761. Kroyher Ignácz. Behandlung des Scharlachfiebers, welche den Folgekrankheiten dieses Ausschlages sicher verbeugt, oder die bereits eingetretenen heilt, und die Dauer der Krankheit um die Hälfte abkürzt. Leipzig, 1834. Kuczynski Salamon. Dissert, inaug. med. de dysphagia. Budae, 1837.
