Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
IV. Pathologia et therapia applicata
KULTSÁR — LENHOSSÉK 91 Kultsár Demeter. Dissertatio inaug. med. de peste orientali. Pestini, 1839. Kundmann János Kristóf. Rariora naturae et artis, item in re medica; oder Seltenheiten der Natur und Kunst des Kundmannischen Natura-1 lien-Cahinets. Breslau u. Leipzig, 1737. (Magyarországra orvosi vonatkozású része [pag. 1085—1312]: Historia von der erschrecklichen Menschen Pestilenz, wie sie vom Anfang dieses Saeculi his auf das .Jahr 1715 von Orient aus durch die Polnische, Ungarische etc. Reichen von Jahren zu Jahren, von Ort zu Ort auffs heff-) tigste gewiithet). Kunewalder Zsigmond. Dissertatio irjaug. med.-practica sistens observata in clinico-medico pro medicis regiae scient, univ. Hungaricae mense Janu- i ario 1841 collecta. Pestini, 1842. Kunze C. F. A gyakorlati orvostan kézikönyve. Kunze hasontartalmu munkája nyomán és a magyar országos egyetem irányának tekintetbe vételével kidolgozta Szabadföldi! Mihály. Pest, 1865. Gyakorlati orvostan. Különös tekin-1 tettel a kórboncztanra és szövettanra, j I. kötet. Fordította Rákosi Béla. | II. kötet. Ford. Schulhof Jakab. Budapest, 1880. Kuthy Dezső'. Tapasztalatok a mell- hártyalobokról. Budapest, 1895. Tiidővészes szanatóriumokról. Buda- j pest, 1897. Ueber Lungenheilanstalten. Wien u. j Leipzig, 1898. Lajos. Dissertatio inaug. med. de febre intermittente. Pestini, 1834. Leitner Hermann. Dissertatio inaug. med. de masturbatione. Pestini, 1844. Lampe F. A. Gileádbeli balsamom a döghalál ellen, melyet a felsőbb 1713. esztendőben a Pestisnek alkalmatosságával közönséges használatra ford. Hunyadi Sz. F. Debreczen, 1741. — Gileádbeli balsamom. A Döghalál ellen. Mellyet német nyelven írt volt. . . Mostan pedig nemzete romlásának okait s az Isten igaz utait tudakozni kiváltó kegyes Lelkeknek hasznára született nyelvén ki-botsá- tott F. Bányai István. Hozzá adattak a Dög halálnak idejére alkalmaztatott két Buzgó Könyörgések, mellyeket írt Tiszt. T. S z a t h m á r i Mihály uram. Franekerában, 1741. Landbeck János György. Dissertatio inaug. med. de morbo Hungarioo sive Castrensi. Swobaco Franus, 1677. Lang Gusztáv. Dissertatio inaug. med. de scirrho ventriculi. Vindobonae, 1830. Lange Márton. Rudimenta doctrinae de peste. Viennae, 1784. — Rudimenta doctrinae de peste, quibus additae sunt observationes pestis Transsylvanicae 1786. Editio altera, priori auctior et emendatior. Offenbach, 1791. Langen Keresztély. De morbo Hun- garico castrense. Lipsiae, 1649. Larisch Tamás. Dissertatio inaug. med. pract. de phthisi pulmonali. Vindobonae, 1784. La Rose Ferencz. Dissertatio inaug. med. de tenesmo. Budae, 1779. Lasky János Gyula. Dissertatio inaug. med. de delirio cum tremore. Pestini, 1837. Laufenauer Károly. Az idegességről. Budapest, 1886. — Előadások qz idegélet világából. Budapest, 1899. Laurent Ph. Az anaemiák beható kezelése. Páris, 1898. Lazánszky Tamás. Orvostudori értekezés a veszettségről. [Dissertatio inaug. politico-med. sistens curam prophylacticam hvdrophobiae.] Pest, 1836." Lehmann Tófor János.Kórboncztani értekezés a gyomor és bélfekélyekről. [Dissertatio inaug. anatomieo-patho- logica sistens ulcera tractus intestinalis.] Pest, 1845. Leichner D. Eccardus. Kurtzer und heilsamer Unterricht, wie der jetziger Zeit hiesiger Orten einreissenden Seuche insgemein die Haupt- oder Ungarische Krankheit genant, nechst Göttlicher Vorleihung durch bequeme u. leichte in gantz geringem Preiss erkäufliche Mittel vor u. abzukommen ... Erfurt, 1665. Lengyel Lóránt. A köszvény kór- és gyógytanának jelen állásáról. Budapest, 1899. Lenhossék Mihály Ignácz. Observanda circa febrim scarlatinam. Budae, 1826. — Animadversiones circa curandam choleram orientalem et alios epidemicos morbos in regno Hungáriáé nunc vigintes, secundum captas hactenus observationes exaratae. Budae, 1831.
