Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

KNOTH — KOVÁCH

89

med. de hydrocephalo. Halae Magd., 1725.

Knoth. C. L. A. Dissertatio de paedo- pneumotetano. Viennae, 1838.

Koch Albin. Az idegek erősítése, mint a szellem erősbítése és az ember sok bajainak orvoslása. Egy tanácsadó idegbetegeknek és mindazoknak, kik szellemileg frissek és testileg egészségesek akarnak maradni. Németből ford. Bárány Zsiga. Naumburg, 1882.

— Imre. Dissertatio inauguratis med. sistens observata in clinico medico pro medicis reg. scient, univers. Hun- garicae. Mense Martio anni 1834 collecta. Pestini, 1835.

— Genius morborum epidemicus in clinico pro medicis regiae scientiarum universitatis Hungaricae anno scho- j lastico 1835—36. observatus et historiis morborum ibidem tractatorum illustratus. Pestini, 1835.

Kochlatsch István Antal. Dissertatio inaug. med. de metallicolarum nonnullis morbis. Accedit epistola gratulatoria, qua Stephanum Ant. kochlatsch, cum Halam gradus doet. capessendi causa peteret, comitari, et quaedam de usu et abusu nitri praeferre voluit A n d r. Herrmann med. doctor Neosoliensis Hungar. Halae Magd., 1721.

Kochmeistsr Sámuel. Dissert med. de apoplexia. Wittebérgae, 1668.

Kocsis István. Dissertatio inaug. med. sistens observata in clinico medico pro medicis regiae scient, univ. Hun-1 garicae a 24-a Aprilis usque ultimam j Maji 1838. collecta. Budae, 1837.

Kolbány Pál. Versuche und Beobachtungen über die Wirksamkeit der thierischen Gelatina zur Heilung inter- mittirender Fieber. Der allgemeinen Beherzigung übergeben von . . . Pressburg, 1805.

— Beobachtungen über den Nutzen des lauen und kalten Waschens im Scharlachtieber. Pressburg, 1808. ■

— Fernere Nachrichten von der glücklichen Anwendung des kalten und J warmen Wassers im Scharlachtieber. Í Pressburg, 1808.

Bemerkungen über den ansteckenden Typhus der im Jahre 1809—1810 in Pressburg herrschte ; über die Wir- j kungen des kalten und warmen Wassers, als eines Heilmittels im Fieber und anderen Krankheiten, nach seiner i

innern u. äussern Anwendung ; und über den innerlichen Gebrauch des kalten Wassers als Getränk im Fieber durch praktische Fälle erläutert, und näher ins Licht gesetzt, nach Gesetzen der rationellen Heilkunde. Pressburg, 1811.

Kolosvári Sámuel (II). Dissertatio inaug. med. de angina membranacea. Viennae, 1821.

Kontur Béla. A koleráról. Budapest, 1893.

Kopff Arpold Fülöp. Dissertatio de febre castrensi quam vulgo cephalalgiam epidémiám vocant. Rinthelii, 1691.

Korányi Frigyes. Az ázsiai hány- székelésröl (Cholera Asiatica). Budapest, 1873.

— A fertőzeti betegségek meggátlásáról. Budapest, 1886.

— Kórodat adatok a vegyes fertőzeti betegségek ismeretéhez. (Akadémiai székfoglaló.) Budapest, 1888.

— Die Zoonosen. Wien, 1896. (Oro- szúl is).

Sándor. Az ideggyógyászat alapvonalai. Orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára. Budapest, 1895.

Korompay József. Orvosi értekezés az álhalálról. Buda, 1836.

Kosa (nemesnépi) Károly. Dissertatio inaug. med. de epidémia anno 1824 -25. Pestini regnante. Pestini, 1826.

(közép-ajtai) Mózses. A mérges marások azok baj előző gyógymódjával, és a valódi halálnak a tetszhólt állapottóli megkülönböztetése felnőtt emberek és ujdonszülötteknél, jelesb kútfőkből szerkesztve, magyar orvosok, falusi lelkészek, gazdák és gazdatisztek használatául. N.-Szeben, 1848.

Kössél H. A diphtheria gyógykezelése Behring-féle gyógysavóval. A szerző által jogosítva fordította Bräu er Ármin. Budapest, 1895.

Kovách. Aladár. A kolera. 1. Mi a kolera, mi okozza a kolerát és mi a teendőnk vele szemben ? 2. Mikor vagyunk egészségesek és hogyan- óvjuk meg egészségünket ? 3. Mit együnk és igyunk ? 4. Mit ne együnk és ne igyunk ? 5. Hogyan pusztítsuk el a fertőző anyagot ? 6. Mit kell fertőz- teleníteni ? 7. Hogyan fertőztelenítünk ágyat, lakást, ruhákat stb. ? 8. Mit csináljunk a kolerás beteggel ? 9. Mit csináljunk a kolerában meghaltakkal?