Győry Tibor (szerk.): Semmelweis összegyüjtött munkái - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 46. (Budapest, 1906)
A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és prophylaxisa
451 meretes szereket a legnagyobb pontossággal használták és ennek daczára a bábák osztályán, a melyen hullafertőzés nem egykönnyen történhetett, a melyen a chlormosásokat a leggondosabban ellenőrizték, a melyen ugyanaz a körültekintő főnök és ugyanaz a tapasztalt tanársegéd működtek s a helyiségekben semmiféle kimutatható változtatás nem történt, azt a szomorú tapasztalatot lehetett tenni, hogy 1852 január és márczius hónapjaiban 10—12%-ja a gyermekágyasoknak gyermekágyi lázban pusztult el. Ezek a tények teljesen megingatták a hullafertőzés hypothesisét, mely főleg a múlt tapasztalataira támaszkodva, azokból merész következtetéseket szűrt le és arra ösztönöztek bennünket, hogy más kóroktani momentumokat vegyünk mérlegelés alá. Azokról a különféle befolyásokról, melyek egy szülőház egészségi állapotára évtizedeken át hatással voltak, e perczben ép oly kevéssé adhat számot a szülész, mint a hogy a sebész sem tudna rögtön beszámolni az évek során át operáltjai körében fellépett pyaemia és kórházi iiszök-esetei- ről, ha hirtelenében azt fognák rá, hogy keletkezésüket a műtő- növendékeknek a klinikai tanteremben és rajta kívül hullával való foglalatoskodása okozta ! Erre következő a válaszunk. Ha Braun Károly nézetem támogatására aláírja e mondatot, hogy: «a bécsi szülőház azon osztályán, a melyen kórboncztani vizsgálatokkal foglalkozó orvosokat tanítanak, állandóan nagyobb volt a gyermekágyasok halandósága, mint a bábák osztályán» — akkor hamisítványt írt alá. Az olvasó tudja, bogy a bécsi két szülészeti osztály 1833 óta áll fenn (lásd a XXII. táblázatot a 181. lapon, az I. táblázatot a 78. lapon és a XXIII, táblázatot a 182. lapon); fennállásuk első nyolcz esztendejében, 1841-ig, hallgatók és női tanulók egyenlő számmal voltak mind a két osztályra beosztva s ezen nyolcz év átlagos halandósága az I. osztályon 5'56%-ot, a II-ikon 5'58%-ot tett ki; az absolut halandóság ezen idő alatt mindig az I. osztályon volt nagyobb, a relativ halandóság 1834., 1836., 1838. években a II. osztályon volt nagyobb. mint az I-sőn ; az I. osztályon ápolt gyermekágyasok többlete évente átlag 1246 volt. A fertőzés lehetőségének azonossága esetén nem lehetett volna a két osztály halandósága ennyire eltérő. A következő hat év alatt, 1847-ig, az I. osztály kizárólag 29*
