Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái
76 GYÖRY TIBOR „mein centaurium minerale“-t rendeli neki; a beteg másnapra rendesen meggyógyul!! De ha később hívják, akkor a „mein febrifugum magnum“-ot adja, ez is rendszerint (!) meggyógyítja a beteget, miként az összes többi lázakat, ki nem véve a harmad és negyednaposokat sem. Mivel a mit már a pestis ellen ajánlott, az erre a bajra is jó. „Mert a ki nagy munkát elbír, az könnyen elvégzi a kisebbet is.“ A ki pedig nem hiszi a fent említett két szer mondott hatását, az meg is győződhetik róla: „von deren heilsamen Wuerckungen und unzaehl- baren Curen sind gantze Paqueten Briefen vorhanden die es bezeugen koennen“.1 Valószínű, hogy Cardilucius volt azon még ma is vígan futó-lotó orvosok ősatyja, a kik balsiker esetén azt mondják a betegnek, „miért nem hivott egy órával előbb? akkor megmenthettem volna ,az én centaurium mineralemmal4 az életét!“, vagy akik 48 óra alatt „meggyógyítanak egy typhust“ ! Hogy a korabeli orvosok előtt is mily visszatetsző volt a centaurium mineralenak nagy dobbal való hirdetése (látható, hogy e könyve is csak czégér gyanánt íródott), kiderül abból a támadásból, melyet Wurjbain János Pál dr. ellene nyilvános levélben intézett.1 2 * * * Több mint 300 lapnyi terjedelmű értékes könyvet irt a betegségről: schrotnaui és zavorzizi Skreta Henrik schaífhauseni orvos, 1685-ben. Czíme: „Kurzer bericht fon der allgemeinen anstehenden Lagersucht . . .“, mely alatt hogy a magyar betegséget is értette, kiderül a könyv elején, a hol mint synonymát használja.3 A betegség főleg a németek közt pusztított, valahányszor a török elleni háborúkban Magyarországban harczoltak; 1 42. 2 L. Jöcher: Allgemeines Gelehrten-Lexikon. * 3 „. . . wird sie auch gehaissen das Hungarische Fieber oder die Hungarische Hanbtkrankhait“ (18).
