Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái

50 GYÖRY TIBOR Ha még hozzávesszük, hogy az excretiók visszatartása, gyakran alkalomhiány folytán, szintén mint egészségrontó ' enyező szerepel, úgy röviden összefoglaltuk a Coberus által- leirt aetiologiai tényezőket. Látható, hogy éles szemét a leg­aprólékosabb dolgok sem kerülték el. Máris érthetővé tette előttünk, miért pusztította a morb. hung, oly kíméletlenül éppen a németeket.1 A törököket nagyobbrészt megvédték vallásuk törvényei, s a megbízható szófogadás, a magyarokat pedig a viszonyokba való beleszíilettség, a kiima és az élet­mód megszokása. Teljes kórképet Coberus nem adja a betegségnek és inkább csak aphoristice emlékezik meg tüneteiről. De ezzel szemben senki sem méltatta orvosi szempontból jobban az akkori viszonyokat mint ő, s könyve a morbus hungaricus irodalmának egyik legértékesebb forrásmunkája. * * * Terjedelmes könyvek szerzője Ruland Márton, ki mint maga Írja, 8 éven át figyelte meg és gyógyította a morbus hungaricus betegeit. 1600-ban jelent meg Frankfurtban: „De perniciosae Luis Vngaricae Termnrsi et Curatione Trac- tatus . . .“ czímű munkája, mely 1660-ban ugyanott má­sodik kiadást ért; 1610-ben „De morbo Ungarico recte cogno- scendo et feliciter curandou czímű könyve, mely 1651-ben Stettinben „Tractatus de morbo Ungarico recte . . .“ etc. czím alatt szintén új kiadást ért s nem más mint az előbbinek kisebb alakú, de a végén megtoldott kiadása. Nevezetesen a kor­történetek száma van benne szaporítva, továbbá levelezéseit tartalmazza Hollengus R., philos. et med. Doctorral, Hollengus Edm. ingolstadti professorral, és fivérével: Ruland Andrással s a végin Jessenius (Jeszenszky) dr. bonczolati leleteit Írja le.1 2 Könyvének előszavában azt mondja, hogy csak Conra­1 „Accedebat, quod ex sesquimile equitum turma quingenti fere. ex duobus peditum millibus dimidia fere pars morbis correpta langueret.“ (1595-ben. — II. 8.) 2 Mindaddig, míg párhúzamosan haladnak a könyvek, sokkal jobb nyomása és alakjánál fogva kellemesebb kezelhetőségéért az 1600-iki köny­vet használtam; a czím nélkül citált lapszámok tehát erre vonatkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents