Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái

Veszprém és Pápa körül, továbbá 1598-ban Buda ostrománál a magyarok oldalán vett részt. Könyvének első két része 1606-ban látott először napvilágot, 1685-ben pedig a hírneves Meiboma harmadik részszel együtt sajtó alá rendezte s elő­szót irt hozzá, melyben Coberusnak szép emléket állított. Coberus nemsokára, hogy kikerült az egyetemről,2 tábori orvosi szolgálatot vállalt hazánkban 1599-ig. Eddig követi Meibom az ő élete folyását; későbbi sorsa: meddig élt, hol és mikor halt meg Coberus, kérdés maradt előtte. Kern bírta ki­deríteni az általa oly tisztelt férfiúról, hogy az Magyarország­ban maradt, Sopron városában főorvosi szolgálatot vállalt s ott is halt meg mindenkitől tisztelve és szeretve 1625-ben. Coberus könyve egyike a legvonzóbb régi orvosi olvas­mányoknak. Korának általános szokásától elütőleg nem bocsát­kozik hosszas elméleti fejtegetésekbe, de feljegyzi mindazt, amit éles szemével meglátott és praktikus eszével maga feldolgozott. Előadása élénken emlékeztet a modern franczia orvosi Írókéra, leginkább talán Trousseau előadásaira. Mindenütt az „Obser­vational kezdi meg fejtegetéseit, melyben egy-két concrét kóresetet mond el; ezt követi a „Scholia“, melyben általános szempontok alá csoportosítva, teszi megbeszélés tárgyává a konkrét tapasztalatokat. Az akkori magyarországi viszonyokat senki sem irta le kimerítőbben s körültekintőbben, mint ő ; és pedig a termé­szeti viszonyokat ép annyira, mint a háborús világ socialis viszonyait. Ezek megfigyelésében és leírásában nagy mester Coberus. Az aetiologiai tényezők keresésében és méltatásában nem éri őt egyik szerző sem utói. Míg a többi szerző a sok tábori betegség közül kiemelte a legpusztítóbbat: a morb. hung.-t s azt leírni óhajtván, megkereste hozzá a kóroktant, addig Coberus első sorban azokra a viszonyokra és állapotokra szegezte figyel­mét, melyek egyáltalában kórnemzőkként szerepelni képesek és 1 Meibom, ki a szemhéjak mirigyeit Casserio után újra, de pon­tosabban leírta, Helmstädtben az orvosi tudományt, a történelmet és köl­fp^ypttíint fit fi pin 2 Meibom szerint 1594, Jöcher (Alig. Gelehrten Lex.) szerint 1591-ben. MORBUS HUXGARICUS

Next

/
Thumbnails
Contents